(A bejegyzést folyamatosan frissítem.)

Azonban megszokhattátok már, hogy minden összegzőt valami személyesebb írással színesítek. Szeretném ezt a hagyományt követni, s noha az oldalam 9 éves "csak" decemberben lesz, előrevetítve megosztanék pár gondolatot, mondanivalót minderről. Ehhez segítségül Titeket, (blog)olvasókat hívtalak, kérdéseket kértem tőletek a bloggerkedéssel, olvasásnépszerűsítéssel és ámblokk az oldalammal kapcsolatban. Hálásan köszönök minden kérdést, a leggyakrabbakat válaszolom most itt meg (a többire üzenetben igyekeztem már választ adni). Jöjjenek is ezek. 

Igen, többet is, mint gondolnátok. Őszintén, nem vagyok robot, így bármennyire is szeretném nem tudok minden könyvet és együttműködést elfogadni. Valahol meg kell húzni egy határt annak érdekében , hogy a hobbi az hobbi maradjon és továbbra is szívvel-lélekkel , örömmel olvassak (és írjak). 

Nem mondom, hogy nem vállalom néha túl magam, mert van, amikor igen, de dolgozom rajta , és azt kell mondanom, büszke vagyok magamra, hogy tudok nemet is mondani, igy maradok hiteles. Bízom benne, hogy az olvasók szemében is.

Arról, hogy ez nálam (!) hogyan működik, korábban egy bejegyzést szenteltem, ezt majdnem minden bejegyzés végén megtaláljátok, de ide is belinkelem.  Minden-amit-recenziós-posztokról-nálam-tudni- kell

Aki régebb óta követ, azok közül most tudom, hogy sokan mosolyognak! 

" Ide (szerkesztés: a social platformjaim és a blog) csak azok a könyvek kerülnek ki, amik tetszettek? Vagy "rossz" könyvet nem szoktál olvasni?"

 

Természetesen nekem is vannak olyan könyvek, amelyek kevésbé tetszenek, bár már ritkábban, de azért én is választok olykor mellé, van, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményt a regény, akárcsak minden olvasónál. Az egymondatos havi olvasmányösszegzőimbe minden könyvről írok egy mondatban, ez alól nem kivétel az sem, ha nem volt jó élmény a kötet. Viszont, bevallom, ha tényleg nagyon rossz volt egy kötet (számomra! és ezt fontos hangsúlyozni), nem mindig írok róla szívesen. Molyon rendszerint, de Instagramon és Facebookon én nem látom / nézem vissza szívesen. 

Ez változó egyébként, van, amiről megosztom az élményeimet, pláne, ha közepes vagy annál kicsit jobb volt. Ugyanakkor, bár mindig őszintén értékelek azt is figyelembe kell vennem, hogy az ajánlóimat sokan olvassák, elvenni pedig nem szeretném senkinek a kedvét egy kötettől. Próbálok objektíven értékelni, de igazából nem lehet, hisz sokat mondom, de nagyon igaz: ahány olvasó, annyi olvasat; én magam is szubjektíven értékelek. 

Így is elég sok ajánlóval lemaradásban vagyok, rengeteg van jelenleg megírva és publikálásra vár... 

Igen! Rengeteg nagyon szuper magyar írónk van, szívügyem az ő népszerűsítésük is. İrtam egy magyar szerzők műfajok szerinti összegzőt (ebben minden könyvhöz egy kattintásra eléritek

Azt az utat, amit én járok, nem járja senki és én sem járom másokét. Egyediek vagyunk, egyéni

stílussal, olvasattal, élettel, háttértörténettel stb. (Csak úgy, mint a magánéletben.) Nekem az olvasásnépszerűsítés van az egyetem mellett és nem fordítva. Naphosszat tudnám sorolni, de röviden: semennyire.

Mérni nem szoktam, de ajánlót olvasni, likeolni, menteni, olvasnivalót inspirálódni abszolút, ugyanúgy, mint minden könyvmoly. 

Én inkább azt szoktam mondani, hogy a saját, szubjektív véleményemet fogalmazom meg egy könyvről, nem kritikát írok, hiszen nem vagyok szakmabeli, csak olvasó vagyok, mint mindannyian.

Mindig úgy próbálom megírni az ajánlóimat, hogy az semmiképp se vegye el a kedvét más olvasónak. Azért, mert nekem nem tetszett, még másnak lehet fog. Akkor azt úgy kell megírni,hogy kihangsúlyozom, nekem mi miért nem jött be. Lehet más épp ilyen könyvet keres. 

Legfőképpen arról írok, hogyan hatott rám, milyen  érzéseket váltott ki, hogy éreztem magam olvasás

közben. Milyen a hangulata? Jó volt olvasni, olvastatja magát? Minimálisan írok a cselekményről, csak

amennyi feltétlenül szükséges, hogy felkeltse a figyelmet, mert erre ott van a fülszöveg. 

A blogbejegyzés más tészta, itt bővebben mesélek, karakterszámtől függetlenül, néha túl sokat is. 

Előolvasóként is ugyanilyen elvek szerint olvasok és írom meg az érzéseimet, benyomásaimat. 

A kérdések után pedig jöjjenek az egymondatosok és a könyvekhez tartozó ajánlók! Katt a könyv címére, amelyik érdekel és már ugrik is a kötet ajánlójához.

Július :

99. Curtis Sittenfeld: Vicces-romantikus

100. László Noémi: Műrepülés

101. Csoma Zsuzsanna Éva: Végtelen

102. Kapinya Viktória: Panel Boogie (Blogbejegyzés)

Augusztus: 

111. Jud Meyrin: Gyilkosság a krimifesztiválon

112. Caroline O'Donoghue: A Rachel-eset

113. Anne Raven: Egy riport ára 

114. Agatha Christie: Ház a sziklán 

115. Lynn Painter: Szerelmi fogadás

116. Linn Strømsborg: Soha, soha, soha (Blogbejegyzés!)

117. Andrea Mara: Senki nem látott semmit

118. Mhairi McFarlane: Mad About You – Megőrülök érted

119. Rachel Lynn Solomon: Az időjóslány

120. Ludvig Dóra: Küzdelem az emlékekért

121. Farkas Anett: Diótörő (Blogbejegyzés !)

122. Zakály Viktória: Emlékeznem kellett volna (Blogbejegyzés!) 

Szeptember :

127. Finy Petra: Ultramarin

128. Kerry Fisher: Randevú Rómában

129. Hidasi Judit: Véletlenül rendben van

130. Tove Ditlevsen: Gyerekkor

131. Vincenzo Latronico: A tökéletesség

132. Per Petterson: Szájában hamu, cipőjében homok

133. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Fehér éjszakák / Örök férj / A szelíd teremtés

134. Rényi Ádám: Erika néni 

135. Annie Ernaux: A hely / Egy asszony