dontforgettosmileandread

Sziasztok!


Tudom-tudom, a mai poszt rendhagyó, de egy fontos téma, így úgy éreztem kell, hogy beszéljünk róla! Be kell vallanom, nagyon meglepett a minap, amikor kérdeztem, milyen posztok legyenek a blogon, jobbára a tanulós tartalmak voltak a kérések középpontjában. Egyébként nagyon örültem neki, hogy Titeket is érdekel ez a téma, pontosabban érdekel az én véleményem a témában. Így érkeztünk el, egy újabb bejegyzéssorozathoz, hátha többeteket is rá tudok venni arra, hogy ne csak kényszerként élje meg az iskolás éveit, hanem élvezettel induljon reggelente, felkészülten. Ma az internet világában egyre nehezebb a tanulásra rávenni a diákokat. Pedig, ha elég éretten állunk a feladatunkhoz, egy idő után rá kell jönnünk, hogy ez a munkahelyünk. Minden, amit ott próbálnak belénk verni a mi érdekünk. Azért, hogy felnőttként, ne hasonlítsunk majd, a szőke nős viccekben megjelenített bugyuta emberkékhez. A mi leszel ha nagy leszel kérdés egyszerű "felnőtt" válaszától túllépve ki kel…

Sziasztok,

Ma, ezen a szép őszi napon egy újabb ajánlóval érkezem. Az imént csuktam be K.A. Tucker 10 apró lélegzet című könyvét. Nehéz összeszednem a gondolataimat a könyvvel kapcsolatban. Nem azért, mert megosztó lenne, épp ellenkezőleg, hihetetlenül mély érzelmek vannak benne. Nem hiába lettek az új kedvenceim a rubin pöttyös könyvek. Ha valami megható, gyönyörű olvasmányra vágyom, mindig ezeket a pontokat keresem meg. Egyszerre nevettem, sírtam, olvadoztam és a végén nekem is kellett 10 apró lélegzetet vennem egy ilyen befejezés után.

Főszereplőnk, Kacey, akinek élete 4 évvel azelőtt teljesen megváltozott. Egy részeg sofőr miatt elvesztette szeretteit. Szüleit, barátját és legjobb barátnőjét is. Csak a húga, Livie maradt neki. A baleset emlékeire a mai napig tisztán emlékszik, látta még rokonai utolsó sóhaját, minden éjjel újraéli, és még mindig kísértik a borzalmas éjjel képei. Hallja édesanyja utolsó szavait. Ezek után nem akar mást, csak valamennyire elfelejteni a múltat és to…

Sziasztok!

Újabb könyvajánlóval érkeztem. A legeslegfrissebb olvasmányt hoztam most elétek. Mondjuk, azt azért fontos hangsúlyoznom, hogy ez a titulus, nem túl jó megnevezés, mert általában sorban haladok a feltöltésekkel. Tehát amit ti éppen aktuális könyvélményként olvastok, valószínűleg már jó pár héttel/hónappal azelőtt volt nekem új. Ez lényegében szerintem logikus is, hiszen gyorsabban olvasok, mint ahogyan az ajánlókat feltöltöm a blogra. De hasznos azt is megemlítenem, hogy minden ajánlót a könyv közvetlen elolvasása után írok meg. Szabad kezűleg, ahogyan azt már említettem az insta sztorimban. Ez történt szerdán is, még egy gimis sulis héten.

Körülbelül fél órával ezelőtt fejeztem be Charlotte Bronte Jane Eyre c regényét. Mi tagadás, imádtam. Na de, kezdjük csak az elején. Általában mikor olvasok egy könyvet már az első tíz oldal is nagyon meghatározó. Alkot róla valamilyen elsődleges benyomást, sokszor ráteszi a bélyeget arra, milyen kedvvel olvasom tovább. Nos, ez ennél a kön…

Sziasztok!

Hamar el is érkezett a vissza a suliba bejegyzéssorozatunk első állomása. Ezúttal a rutinomat fogom bemutatni, hogy miként készülök az iskolára, illetve egy pár rendszerezési tippet is adok. Elöljáróban azért engedjetek meg nekem egy pár infót arról, mi lesz most velem szeptembertől. Talán nem tudjátok, de ősztől én már nem a középiskola padjait koptatom majd, hanem egyetemista leszek. Kicsit furcsa ezt még kimondani, szinte hihetetlen is, hogy elrepültek a gimis évek. De ! Már nagyon várom ! Új kihívások, új emberek, új tantárgyak és új dolgok tömkelege vár ránk.
Egy valami azonban nem változott, a készülődésem a régi. Nézzük hát:

1) Az asztal
A nyaraim szerves részévé vált már a nagy asztalrendezés, amikor mindent lepakolok az asztalomról, kiveszem a fiókokban lévő jegyzeteket/tanszereket és mindent letörlök, a polcok is szinte üresen mennek vissza. Átnézem az asztalon lévő tolltartókat, minden toll ír e, ceruzákat hegyezek stb.


2) Selejtezés
A kivett cuccokat átnézem, kel…

Sziasztok!

Elérkezett az insta vs valóság bejegyzéssorozat következő része. Ismét kiválasztottam 5 szerencsés képet a feedemből, amelyekről lerántjuk a leplet. Mert minden insta képemnek története van. Ahogy az előzőeknek, így ezeknek is! Tartsatok velem!

1) Egy kis séta

Avagy PR fotózás. Tavalyi nyár elején kaptam a Happy Socks-tól egy kis csomagot. Mivel nem akartam basic képeket lőni, nekiálltam kompozíciókat kreálni. Abban már biztos voltam, hogy szabadtéri fotózásra kell menni. Így hát megkértem a barátnőmet, hogy álljon zokni modellt nekem. Először fotóztunk együtt akkor, azóta meg már megannyit. Nagyon jól sikerültek a képek és remekül szórakoztunk.

A debreceni Nagyerdő eléggé kedvelt hely a városban, ezért eldöntöttük, korán megyünk, hogy senki ne zavarjon minket a képek elkészítésében. Tényleg koránra sikeredett, már 8 körül a parkban voltunk.

Egyszer csak megszületett ott a helyszínen a fejemben a kép ötlet. Réka először nem nagy értette mit akarok, csak azt mondtam neki, mi…

Sziasztok!

Ma ismét egy ajánlóval érkeztem, ez azonban kicsit más lesz, mint az eddig megszokottak.
Még tavaly év elején ( te jó ég, milyen rég volt!) jártam pár antikváriumban, itt, Debrecenben. Fel is szerelkeztem jó néhány könyvvel. Az egyik ott szerzett kötet volt Wendy Mass 11 szülinap címűje is. Őt fejeztem be az imént. Pontosabban, amikor még ezt a könyvajánlót írtam, volt még hátra 20 oldal. Az olvasása közben több minden is eszembe jutott, ezért úgy döntöttem először papírra vetem a gondolataimat, még mielőtt a végére érek ennek a könyvnek.

Hogy őszinte legyek, azon is sokat gondolkoztam, egyáltalán kitegyem e ezt a bejegyzést, de végül csak oda kattintottam a közzététel gombra.

Engedjetek meg nekem azonban előtte egy kérdést. Ti hány pöttyös könyvet tudtok felsorolni? Vörös, Arany , Rubin? Igen, ezek nekem is megvannak. De tudtátok, hogy például bíbor és narancs pöttyel ellátottak is vannak? Nos, én nem. Ráadásul a vörös és a bíbor között vajnyi kevés különbség van, főleg olyan …