Sziasztok!
Nyáron a legtöbben könnyed és gyorsan fogyasztható regényeket szeretik. Én azonban most egy felejthetetlen, nagyívű, mélylélektani regényt ajánlok Nektek. Nehéz szavakba önteni ezt a csodálatos erejű regényt.
Megrázó, igaz történet volt a Magányos cédrus, amit mindenkinek nagy szeretettel ajánlok! Fejlődésregény, kitartásról és sokszor emberfeletti erőről tesz tanúbizonyságot, rengeteg empátiára tanít a sok minden más mellett.
Lontai Léna Magányos cédrus című legújabb kötetéről kívánok tehát mesélni.
Az írónő minden eddig megjelent regényét olvastam és egyaránt szerettem. A Sebzett pillangó kötetének ajánlásakor úgy fogalmaztam, hogy az Ő könyvei nem habos-babos romantikusak. Azt a fajta írásmódot képviseli, azokról a témákról ír, melyekről ilyen őszintén és s z é p e n (talán az érzékenyítően egy jobb megfogalmazás), amiről mások nem . Nem tolja az arcodba rögtön a kemény valóságot, hanem lassan építi fel ! Egyaránt igazak itt. Kiváltképp szerettem, hogy a Sebzett pillangónál nyitva hagyott kérdés kap egy pici lezárást, de ugyanakkor tovább is vitte ezt a szálat. Nagyon-nagyon örültem, hogy az ebben a kötetben megismert Evelin szála sem maradt elvarratlanul. Szeretem a nagyívű, libabőrös olvasmányélményeket. És ez épp ilyen volt!
Jöjjön a fülszöveg!
"Bárki válhat hajléktalanná, de kevesen tudnak kijönni belőle.Ernő egy kisközség cigánytelepén született, és megváltás volt számára, amikor csecsemőként egy gyermekotthonba került. Az intézetben szerették, igaz értékeket ültettek el benne, ám a család anyagi előnyt keresve visszakövetelte magának a fiút.Apja embertelenül és kegyetlenül bánt vele, ezért Ernőt viharos örvényként szippantotta magába a hajléktalanság. A fiú egy ideig átengedte magát ennek a sodrásnak, de aztán minden erejével küzdött azért, hogy felszínre jöjjön. Csakhogy szembesülnie kellett azzal, hogy az elé tornyosuló akadályok meghaladják az erejét…Vajon sikerülhet egészséges emberként talpra állnia egy hajléktalannak? És ha igen, milyen áron?Lontai Léna regénye egy mély és elgondolkodtató történet, amit ismét a valóság formált olyan igazzá. Egy olyan világba csöppenhetünk bele, amelyről oly keveset tudunk, és sokszor inkább tudomást sem veszünk róla. "
Egy ember nem nyerhet semmit anélkül, hogy valami mást elveszítene. Ismerősen cseng? Remélem, hiszen a valaha volt legtöbbet ajánlott regényem ajánlójából idéztem, a legkedvencebb favoritomból, az Ugyanúgy más, mint én-ből. Ritkán hasonlítok , sőt, egyáltalán nem hasonlítottam még regényt hozzá, de mindennek eljön egyszer az ideje. A Magányos cédrus épp úgy az a fajta mű, ami maga az élet. Az életről szól, valóságosan és filtermentesen.
Véleményem szerint az ilyen könyvek alakítják igazán a lelket és formálnak bennünket.
Szeretem, ahogy formál ez a könyv. Lenyűgöző, ahogyan és akivé válunk általa.
Még alig jártam a felénél, de már kétszer meghatódtam és borzongtam bele . Izgultam , csalódtam , kétségbeestem Ernővel, Ernőért, de tartotta bennem a lelket az, hogy lesz kiút. Hiszen láttam, láttam az írói oldalán a képet, melyen néhányan rajta vannak , sokáig néztem, ahogyan megelevenedtek a szereplők.
Mindig van kiút, Ernő újrakezdi, talpraáll, összetört kis darabjait újra összeszedi, ha kell ezredjére is, ha kell képes csak egy zokniban tovább menni csupán iratjaival a zsebében.
Nem véletlenül vártam a regény elolvasásával a vizsgaidőszak végéig. Ehhez a regényhez teljes odafordulás, türelem, figyelem kell. El kell mélyülni benne. Mérhetetlen szépirodalmi értéket képvisel.
Ízlésesen tálalva, kifinomult formában.
Az írónő ismét tabutémához nyúl, de mesterien. Egyszerűen lenyűgöző könyvet, alkotást készít. A gondolatok szárnyra kelnek, olvasás közben, és utána is. Visszaránt a valóságba, tükröt mutat, ugyanakkor egy teljesen új, de az élet kiszámíthatatlansága miatt sajnos nem borítékolható biztosra, hogy örökké ismeretlen világba kalauzolja az olvasót.
Egy könyvnek az a jó, ha olvassák. Azért született, hogy adjon. Edződni kell , tanulni, tapasztalni, mert az élet folyamatosan tanít. Engedjétek, hogy hasson rátok!
A cím Csontváry Kosztka Tivadar híres festményére hajaz. Nem véletlen, de én most nem is erről írnék. Hanem azt emelném ki, hogy az irodalom és a festészet, a művészet két ezen ága mennyire közel áll egymáshoz. Az, ami szavakkal sokszor már nehezen kifejezhető, a színekben, érzékszervekre, lélekre hatva akár egy festményen is megelevenedhet előttünk.
Figyelemfelkeltő, olykor útjelző , intő is egyben. Rengeteget gondolkodtam olvasás közben , továbbgondoltam, kérdéseket tettem fel. Mi lett volna, ha ... ?!
Igaz történet. Ismét. Nagyon szeretem az igaz , őszinte , a jó értelemben mindennapi, életszagú történeteket.
A roma fiatal, Ernő élete telis-tele van megpróbáltatásokkal. Egészen elképesztő, amit már a huszas éveihez érve is el kellett viselnie. Sokszor állóháborút vívott, ördögi körként nehezedtek rá a gyötrelmes napok. Az ember egyik legnemesebb jelzője, amellyel illethetik, hogy kitartó. Nem könnyen adja fel és harcol. Bár vannak megingásai, nem mindig tudja, mi a következő lépés és sokszor elbukik, feláll és megy tovább! Bízik a Gondviselésben, csakis a nap felé néz, még akkor is, ha olykor felhők takarják el.
Másképp működik, mint a legtöbb ember, de egy nyitott szívű, jó ember, akinek az átlagnál másabb, talán nagyobb harc jutott. De abban biztos: " A hajléktalanok túl keveset élnek, mert túl sokat megélnek. Vele máshogy lesz! Ki fog keveredni ebből, és ha csak teheti, segít a többieken. " Az önsajnálat a mélybe húz, a lelkiismeretes munka előre vihet.
Kiszolgáltatottság , kálvária, szenvedés. Mindezek mellett csak eltörpül a megbélyegzettség. Sztereotípiák, annyit ítélkezik a világ...
Rengeteg útkereszteződés volt az életében, és sokszor csak egy hajszál választotta el attól , merre viszi a lába. Óriási szív, óriási akarat van benne.
Ez a könyv kicsit azokért is született, akiknek kevesen hallják meg a hangját.
A történet magával ragad, azután utadra ereszt, bízva abban, hogy egy sokkal megértőbb önmagunkra lettünk általa. Az irodalom terápia. Az írónő a betűket formálva , ezen a könyvön keresztül is segít, hidat képez egy sokszor elszigeteltnek tűnő éterbe. Előítéletmentesen, tisztán.
Figyeljünk! Nézzünk körül! Ki szorul segítségre és mi hogyan tudnánk segíteni? Történetek egy más világról, ahol a mi problémáink csak olyan jelentéktelennek tűnnek.
Érzékenyít. Szórakoztatás ? Tetszett, persze, hiszen kellenek az ilyen figyelemfelkeltő regények, de nem, nem tetszett,hogy ebben a világban fel kell erre hívni a figyelmet. Pedig nagyon is!
Mutassuk meg, hogy csodák mindig vannak, hinni kell bennük!
Az is biztos, hogy ezután a regény után egy könnyed könyvet fogok a kezembe venni. Azért, mert másra képtelen lennék. A lelkem még egy darabig ott lesz kicsit ebben a világban.
Léna! Én Tőled mindenre vevő vagyok! Hálásan köszönöm Neked a regényt!
Írj még nekünk sokat. Mi pedig olvassuk, támogassuk, mert nagyon de nagyon megerdemli!
Pontozás / tudnivalók:📚📚
Történet: 5/5***
Karakterek: 5/5**
Borító: 5/5*** - esztétikus, kifejező
Karakterek: 5/5**
Borító: 5/5*** - esztétikus, kifejező
Cím: 5/ 5**
Stílus: 5/5***
Stílus: 5/5***
Szórakoztatás: 5/5
Vége: 5/5**
Kiadás: 2023 , Álomgyár
Oldalszám: 316
Kiadás: 2023 , Álomgyár
Oldalszám: 316
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
" Mennyire könnyű ítélkezni. "
"Ahogy néz ki az ablakon, megfogalmazódik benne: az élet egy olyan kártyajáték, amit tudni kell játszani. Ám az sem mindegy milyen lapokat húzunk. "
" Egy hordozható csomagba sűrített élet."
" Mindenikünk viseli a maga keresztjét, sokszor nehéz az élet. De próbálj másra gondolni! Akkor túléled. Isten minden egyes napot egy meg nem ismétlődő ajándéknak teremtett. "
" Legyen hálás, ha segítséget kap! A hála nem törli el a bánatot, de kioltja a negatív gondolatokat. Rajtam áll, nem másokon, hogy hálás vagyok – e !"
" Vannak helyzetek, amikor az akaraterőnél többre van szükség. Ha önmagunkkal is harcban állunk, akkor már csak Isten segíthet - ki mondta az asszony mosollyal az arcán, majd nehézkesen felállt."
" Az első kertészeti fizetéséből Ernő vett Iminek egy hatalmas doboz csokit, kifizette a kölcsönkért pénzt, és vett egy használt mobilt is. Remélte , hogy nem túl későn."
" Olyan világot élünk, ahol az emberek nem fognak egymásnak segíteni, életet menteni. Könnyű valakit úgy szeretni, hogy körülötte és vele minden rendben van. Ha nincs rendben, akkor amit tehetsz érte, meg kell tenned mert talán pont a te segítségedre van szükség ahhoz, hogy változzon az élete. "
" A jókor mondott megfelelő szavak szárnyakat adhatnak. "
" A hála olyan talaj, amiben az öröm könnyen kivirágzik. "
" Mintha az élet játékot űzött volna vele, hogy vajon mennyire bízik az égi gondviselésben. "
" - Ne sajnálj engem ! A rossz dolgok ugyi nem kellenek, de tanítják az embert.
- Mire tanítottak?
- Jó emberismerővé váltam – mondja Ernő, és közben a maradék ételt nézi. "
" Van kiút. Ezt a kaput meg kell keresni. Sok kapu zárva van, de egy nyitva lesz."
Jó olvasást!
♥
Ne feledjétek a mottót, nincs időm rossz könyvekre! #nincsidőmrosszkönyvekre
Előző bejegyzésem: Második-negyedéves-összegző-félévzárás
Előző könyvajánlóm: Szlavicsek Judit: Viharcsapda
A recenziós könyvekről általánosságban szóló írásomat is ajánlom, kérlek, olvasd el hozzá, ha érdekel a téma. Minden-amit-recenziós-posztokról-nálam-tudni- kell
Minden további könyvajánlót megtalálsz a blogon. Érdemes nézelődni a kategória fül alatt is, ahol címkeként szedve látod az összes bejegyzést.
Remélem még találkozunk, én ugyanis
hamarosan jövök!
A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges.
Minden jog fenntartva
2017-2023
Copyrigth,© Kutasi Edina
