Stella Albright - Búcsúszimfónia duett - Miután visszajöttél

by - május 13, 2022

 

Sziasztok!

Hatalmas hírrel érkeztem ma hozzátok. Nem is volt olyan rég, hogy elolvastam a Miután elmentél című regényt, Stella Albright-tól. Nem túlzás azt mondani, hogy mellette majdnem minden eddigi olvasmányomat másképp emlegetek. Vannak a kedvenc könyveim, életem könyvei és vannak az egyéb olvasmányaim. A Búcsúszimfónia - duett természetesen előbbibe tartozik. 
Amikor az Álomgyár kiadó és Stella megkeresett, hogy előolvasásként olvashatom a folytatást, hát mit ne mondjak, repestem az örömtől. Nemcsak azért, mert ez az első olyan regény, amit kiadás előtt olvashatok, hanem azért is mert ez "AZ " a kötet. A regény, amiről annyit meséltem, aminek szeretetét igyekszem átadni és közvetíteni mindenkinek, mindenfelé. Persze, hogy igent mondtam és azonnal bele is kezdtem az olvasásába. Igaz, előtte előbb befejeztem minden más könyvet, amit olvastam. Mivel még kicsit mindig az előző hatása alatt vagyok, elég ránéznem a polcomon és eszembe jutnak a vele kapcsolatos (olvasmány)emlékek, élmények. 
Ha nem olvastad az első részről készített bejegyzésem Ide kattintva ezt megteheted, majd pedig várlak vissza. 
Egyetlen bekezdésemet emelném ki most abból.

Ez a könyv maga az élet. Mindenkinek el kell olvasnia, aki félt már szeretni, aki csalódott már. Akit bántottak már meg azok, akiktől a legkevésbé várta volna azt, akit ért már fájdalom. Mindenkinek, aki felejtett már és akit felejtettek már el.  Akit hagytak már kérdések között, aki nem hisz és aki hisz. Mindenkinek, aki fiatal és aki volt már fiatal. Mindenkinek olvasnia kell, akit összetörtek már, mégis sikerült újjáépülnie. Ez a könyv is ilyen. Emlékeztet, ha még nem forott be kellően a seb, feltépi, hogy majd később újra betapassza. Ha már elég régen ejtették és már csak hegek vannak a szíven, akkor csak mosolyogsz rajta és elgondolkodsz azon, mennyire erős vagy! Mennyi mindent kibír az ember. Hisz akármilyen klisé is, ami nem öl meg, az megerősít. Valahol minden közhely igaz. 

Most pedig a folytatásról fogok mesélni, természetesen spoilermentesen.  

Fülszöveg:
Egy ​élet megváltoztathatja a világot.
Tíz év telt el azóta, hogy Harmony utoljára látta egykori rockzenész édesapját, akinek hirtelen felbukkanása a feje tetejére állítja a lány életét. Harmony úgy dönt, hogy az amerikai kisvárosból, ahová nagyszülei vitték, visszatér Párizsba, hogy feltegye apjának a kérdéseket, melyek régóta gyötrik. Amikor a titkok feltárulnak, minden, amit Harmony valaha is hitt és tudott a múltról, végérvényesen megváltozik.
Van megbocsátás egy apa számára, akit felőrölt élete szerelmének elvesztése? Létezik újrakezdés, miután már rég feladtuk? Amíg Harmony próbálja megérteni a kapcsolatát az apjával, mi lesz szerelmével, Haydennel? Vajon kettejük kapcsolata elég erős ahhoz, hogy sorsuk örök időkre összefonódjon, vagy végleg elszakadnak egymástól? 
Stella Albright Búcsúszimfónia-duettjének második részében kibontakozik a tehetséges zenészlány, Harmony története. Megindító regény szerelemről, szeretetről, az újrakezdés és a második esély lehetőségéről, valamint a szülő-gyermek kapcsolat olykor fájdalmas, de páratlan kötelékéről.



 


Mindig óvatosan igyekszem bánni a szavakkal és nem is szeretem a hatalmasakat. Ez a második rész mégtöbb érzelmi hullámvasutat, megterhelést , majd feloldozást nyújtott. Néhol nehéz szavakba önteni, mit ad, másszor pedig csak jönnek a gondolataim. Furcsa kettős ez.

Nincs tökéletes regény?! Hittem ezt eddig. S lám, mégis van. Emberekről embereknek, akiket megpróbált az élet. Felejthetetlenül egyedi. 

A Búcsúszimfónia első része, a Miután elmentél nálam az év könyve lett, mint ezt említettem.  Az előolvasás során nagyon- nagyon boldog voltam és még vagyok is. Mesélhetek Nektek erről a csodáról. Hozzájárulhatok (remélem), hogy minél többen a kezetekbe vegyétek és átéljétek. 
Ám tudom, hogy hatalmas feladat lesz. Abban, hogy a sorozat felülmúlja a várakozásaimat és túlszárnyalja az elsőt is, szinte biztos voltam. Így lett. Elképesztő. Keresem a sorokat. 
Mielőtt elkezdtem volna olvasni nagyon fontos volt, hogy ráhangolódjak. Befejeztem minden könyvet, amit olvastam és hagytam egy napot , hogy rákészüljek. Elolvastam a saját értékelőmet, idézeteket az első részből és kiemelt részeket is, bár bátran mondom, semmit nem felejtettem az első regény óta, hisz felejthetetlen. Ez a könyv bemászik a tudatodba, ott él benned, a lelkedben és legalább annyira fontossá lesz benned, mint egy jobb domináns keringésű ember szívének az arteria coronaria dextra ágaként az arteria interventricularis posterior. Engedtessék meg nekem ez a hasonlat, ez jutott eszembe . Ez a könyv a lélegzet , a levegő a fiataloknak , de minden korosztálynak. 
Az olvasása közben nagyjából mindent megéltem, amit olvasóként megélhet egy emberi lélek. Harcoltam az elmémmel, az emlékeimmel, végül feladtam, sírtam, de nevettem is. Ahogyan az első rész összetört, a második annak darabjaiból rakott össze és töltött fel. 




Harmony végre mesélni kezd. Mesél a múltjáról, mélységeiről, melyeket annyi réteggel igyekezett eltakarni. A falról, amit maga köré húzott. 
Mesél álmokról, kapcsolatokról. Barátnőjéről, Lindsey-ről . 

" Mintha felnyitott volna bennem egy szorosan bezárt ajtót, és kiengedte volna az évek óta raboskodó lelkemet, ami vele újra élni kezdett. Mintha csak tükörképet mutatott volna elém, milyen is lehetnék. Más volt, mint én, de mintha mégis önmagamat láttam volna benne. Lindsey élénk, vibráló személyisége felpezsdítette a szürke hétköznapjaimat. Valójában ő lett a pszichológusom; és a lelkitársammal együtt a legjobb barátnőm."


Én ezzel a könyvvel együtt vettem még a levegőt is. Hallottam, ahogyan a porcelánbögre a földre esve apró szilánkokra tört. Éreztem a csípős szelet az arcomom vagy a paradicsomleves forró gőzét is, ha arról volt szó. Hallottam a madárcsicsergést és az ecset surlódását a festővásznon. Ott voltam a szereplőkkel a Champs - Elysées -n és láttam elsuhanni mellettem a bicikliseket, hallottam csilingelni a csengőket és éreztem a nyári napsugarakat.

Elgondolkodtatott a belső csend fontosságáról. A csendről, mely hatalmas kifejezőerővel bír. Ami olykor, még a szavaknál is több és mélyebb érzelmet képes kiváltani.
Felvetette bennem , mikortól élhet a második esély . Itt van egy pofára esett lány, Harmony, aki félt szeretni, majd hitegették , nehezen mégis szeretett, s olvasod mi lett a vége. 
Hogyan kell érezni? 

"A legény azt kérdezi:
mondd, hogy,  hogy kell szeretni?"
( Bagossy Brothers Company - Csillag az égen)

Párizs. Ezúttal Párizsba utazunk. A város, ahol történnek csodák. A regény, aminek elhiszed, hogy igenis vannak csodák. Párizs az a város, amit indokolatlanul nagyon szeretek. Noha nem jártam még ott. Párizs, az a város, ami a legtöbb poszteren szerepel a szobámban. S amire ha ránézek, mostmár ez a sorozat is eszembe jut. 

Nagyon különleges ez a könyv . Számomra más , mint bármelyik egyéb. Máshogy is írom. Olvasás közben írom ezt. Miért? Félek, miután befejezem nem jönnének a szavak. Szüneteket tartok. Nem azért, mert nem tudnám egyhuzamban elolvasni. Fizikailag képes vagyok rá, lelkileg azonban lehetetlen egyhuzamban olvasni. Legalábbis nekem egész biztosan. 
Szünet. Közben felteszem a Beethoven lejátszási listát a Spotify-on és írok. Mindig feljebb és feljebb görgetve a képernyőn. 
Kívülről csak az látszik, hogy átszellemülsz. Olyan olvasmányélmény, ami semmi máshoz nem fogható. Lehet, hogy neked mást fog adni, lehet , hogy Te teljesen mást olvasol ki belőle, sőt valószínű. De adni és tanítani fog. 

Amikor elkezdtem olvasni égtelen vihar kerekedett. De ugye, májusi eső aranyat ér. Reméljük. Nincsenek véletlenek. Ez sem véletlen. Érzelmek vihara is dúlt bent a regényben, amíg odakint dörgött az ég. S lám, mire befejeztem, konkrétan megjött a nyár. Az a perzselő kora nyár. 
Szép szabályos körforgás, ahogyan az élet is az. Egyszer minden a helyére kerül, mert van, aki látja a teljes képet is, hisz mi csak puzzle- darabkákat. Még a saját életünkkel kapcsolatban is. 

Harmonynak rengeteg olyan emlékkel kell szembenéznie, amelyekről úgy hitte feldolgozta és továbblépett. Újra kell élnie veszteségeket, hogy tovább tudjon menni. Kik lesznek mellette? 
Ki hazudott és ki nem? Miben? Túl sok a megoldatlan szál még . Olyan apró részletek kerülnek a helyükre, melyekkel minden összeáll. 


17 évesen a legtöbb tragédiát már átélte ez a lány. Mi jöhet még? Van még? Olykor levakarhatatlan mosoly van az arcodon, miközben olvasod. (Máskor szűnni nem akaró könnycseppjeidet morzsolod...) Hogy lehet ilyen érett egy ilyen fiatal lány? Meglátod milyen ereje van a zenének. De mi van akkor, amikor nem szól? 
Rossz társaság és annak hátulütői. 
Ebben is erős ez a könyv. Bemutatja a rossz és jó példát is. Nem köntörfalaz. Benne van a depresszió, mélységek és kilábalás. Az élet kérdései. 
Talán az emberek nem mindig okkal dobnak ki az életükből. Talán csak megijednek útközben, kevésnek érzik magukat. Még túl sok sebük van és a gyógyulásban nem haladnak egyről a kettőre, mert nem tudják hogyan kell csinálni. Ez a könyv ezt is megmutatja. 
Gyógyszer. 




Feloldódhat a düh?

Gyermekkori emlékek. Annyira emberi az egész. Elöntenek téged is emlékek, mesékről, amit a szüleid meséltek. 
Minden a helyére kerül, amit erről a családról tudni szeretnél. S még több is. 

A lélek muzsikál.

Ennek a könyvnek a hatására kezdek majd el egy másik könyvet olvasni. Mert hihetetlenül elkezdett érdekelni ez a téma. Mocsonoky Anna: Szervátültetett ​vagyok -  Történetek visszanyert életekről. Ez a címe. Hogy miért épp ez? Ha elolvasod a Búcsúszimfónia duettet, megérted . Akkor minden kérdés értelmet nyer, mindenre választ kapsz. 

Erősségileg nekem ez a két könyv olyan volt, mintha egy trilógiát olvastam volna. Vagy tetralógiát. Pedig ez csak két rész volt. Közel 700 oldal. S mégis. Elképesztő. 



Ámulok hogyan lehet így írni és fogalmazni. Nincs túlírva, dehogy van. Hogy lenne? Tényleg soha nem volt még ekkora jelentősége az idézeteknek. Az idézeteknek, amiről vallom, hogy néha többet mondanak arról , mit makogok én itt. Én csak a saját olvasásomat tudom előrevetíteni. De Te, kedves olvasó, talán kiolvasol belőle valami teljesen mást, ami neked segít. Ami téged visz előre, ami Neked ad. 
Hiszem, hogy egy-egy idézet ráveszi arra az embert, hogy keresse a könyvet és kapcsolódjon hozzá. Én például gyakorta idézetek alapján választok regényt, ezért is válogatom gondosan minden posztomhoz.

 


Rengeteget adott hozzám. Több lettem általa.

Mihez kérnél most segítséget? Csak mondj egyet és ebben a könyvben megtalálod rá a választ. Úgy érzed süllyed a hajód? Ez a könyv küld majd Neked egy mentőövet, sőt átvisz a túlpartra. Csak ki kell olvasnod belőle! 







Olyan kár, hogy az orvosok nem írhatnak fel receptre könyveket, mert ez a regény sok, látszólag láthatatlan sebet nyitott fel, fertőtlenített majd gyógyított végül be. 

Ezzel Stella Albright és a Búcsúszimfónia beírta magát életem könyveinek történelmébe. 
A legnagyobb szívvel ajánlom. 

A második rész megjelenésének időpontja: 2022. Június 22. 
A könyvet 25 % kedvezménnyel elő tudod rendelni : ezen a linken a kiadótól. 

Az első részt pedig már akár pár napon belül (vagy e-könyv esetén hamarabb is) olvashatod. Rendelési link: ide kattintva.

Jöjjenek a kedvenc részeim. Rendhagyó módon az idézetek között itt-ott fellelhetőek a további gondolataim. 

Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5****

Karakterek: 5/5**

Borító: 5/5** - talán még az elsőénél is jobban tetszik. Annyira várom, hogy fizikai formában is a kedvencek polcán láthassam. 

Cím: 5/ 5*

Stílus: 5/5***

Szórakoztatás: 5/5

Vége: 5/5**

Kiadás: 2022 június, Álomgyár

Oldalszám: 352

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               


"A történetet a valóság ihlette."



Vannak könyvek, amelyek az első mondattal megfognak és az utolsóig visznek magukkal. A Miután visszajöttél is pont ilyen. Nem hiába hasonlítottam az élethez. Mert ebben fellelhető az élet, mindannyiunké. 

"Olyan tizenkét éves forma lehetett, de lélekben sokszor úgy érezte, már rég több harmincál is. Kétségtelen, én voltam. "

"Hosszú évek teltek el Anyu halála óta, de semmivel sem lett könnyebb. Nélküle olyan volt, mintha megállt volna a Föld a forgásában. Nélküle egyszerűen minden értelmetlenné vált. Mintha egyszeriben megállt volna az idő mindannyiunk számára. Mintha megszűnt volna az a biztos pont, életünk középpontja, melybe mindaddig kapaszkodtunk."

" Előfordul, hogy néha elveszítünk valakit; többször is, mint kéne. De sokan azt mondják, ilyenkor talán segít, ha pótolni tudod a veszteséget egy másik személlyel. Évekig vártam, hogy jöjjön valaki, de nem jött. Így sosem pótolta semmi."

" Papi és Nagyi összenéztek. Hosszú ideje ez volt a legtöbb, amit kimondtam. Legtöbbször csak akkor voltam igazán képes beszélni az érzéseimről, amikor a színpadon álltam, és a zene beszélt helyettem is."

" Mióta jelenti a bizakodó és a naiv ugyanazt? Hiszen, mi más is lenne a célja egy lánynak, akinek megmentették az életét, mint az, hogy valahogy viszonozhassa, és ő is megtegye ezt másokért? Elsősorban talán annak az embernek, aki egykor feladta az életét, hogy ő élhessen." 

"akit igazán vonz a zene, az mindig utat talál hozzá."


" Ahogy a csend nyugalmát magamhoz engedtem, elhalkultak bennem a nyüzsgő gondolatok." 

" – Jól vagyok… – mosolyogtam vissza, de Nagyi egyből észrevette, hogy valójában egyáltalán nem vagyok jól.
– Engem nem csapsz be, ifjú hölgy. Ki vele, mi nyomja a szíved? – hangosan fújta ki a levegőt, lehelete, mint az otthon melege, úgy burkolt be azon a hajnalon."

"Azt hiszem, a dühömet a bőröndömben hagytam, és tartok tőle, hogy amikor újra kinyitom, azzal valakinek fájdalmat fogok okozni." 


" Normális esetben most várnom kellene, hogy végre a felhők fölött legyünk, de nincs túl sok jó élményem a repüléssel. Egyszer egy temetésre kísértük a rokonokat és barátokat a nemzetközi reptérről, máskor meg épp új életet kellett kezdenem egy másik kontinensen, miután elveszítettem a szüleimet. " 

" Pedig minden igaz volt. A jóval és a rosszal együtt, de igaz volt. "

" – Dehogynem – folytatja gondolkozás nélkül –, én pontosan értem, miről van szó. Szereted – hangzik a határozott válasza.
– A szeretet pedig egy olyan különös dolog, ami minden hibát elnéz a másiknak. " 

Ha tehetitek, olvassátok el kérlek a szeretet himnuszát, melyet megtaláltok az interneten, vagy ha a közeletekben van, a Bibliában: igevers helye: 1 Korinthus 13. 



" Rettenetesen félek. Attól, ami lesz, a jövőtől, és igen, a csendtől is félek, kimondhatatlanul félek, mert a gondolatok akkor a leghangosabbak. Amik olykor alattomosan kúsznak be az elmémbe, majd ordítva elborítanak a vaksötétben." 



Érezted már azt, hogy fullaszt a csend? Hogy a csend hangos? Ordít?  Paradoxon, ámbár igaz. Ezután, amikor már unom a csendet, ezt a könyvet fogom elővenni. Az egyetlen könyv, amit nem post-it jelölőkkel raktam tele , hanem egy csodaszép tollal húztam alá azokat a részeket, melyek nekem sokat jelentenek. Hogy bármikor fellapozhassam. (Persze ez az első részre igaz inkább, hisz fontos megjegyeznem, hogy a másodikat digitális formában kaptam meg. De amint a fizikai könyv is nálam lesz majd, újra előveszem , hogy ezt véghezvigyem. )
Ez az a könyv, ami vigaszt küld, legyél bármilyen helyzetben. Mint a kedves mosolygós emberek az utcán, bearanyozzák a napjaidat. Sosem tudhatod, ki , mivel küzd éppen, de mindannyiunknak szüksége van mankókra, ez egy ilyen kapaszkodó, ami átsegít az élet hullámvölgyein. 
Hang nélkül beszél és tanít ez a könyv. Csak vedd a kezedbe és olvasd, amikor túl bántó a kinti zaj . 

" Magam vagyok, de már magamnak se maradtam. " 
 
" Minden porcikám magába akarja szívni ezt a pillanatot, egyszerűen csak hagyom, hogy megtörténjen; valóban igaz, hogy a zene gyógyít; ezt lehetetlen lenne bármivel is megcáfolni. Minden egyes hangjeggyel jobban érzem, hogy gyógyul a lelkem, hagyom, hogy ismét kiépüljön bennem a zene harmóniájának szeretetvára, amelyben elrejtőzhetek, amikor viharfelhők gyűlnek az égen. A zene az az otthon, amely biztonságot ad, és az a legszorosabb szeretetkötél, amely összekötött engem valaha a szüleimmel. "


" – Missouriban lakom – felelem, mire Fred felhúzza a szemöldökét, mintha nem egészen értené.
– És hol van ez a Missouri? – kérdezi. – A srácok remélik, hogy nem Németországban – feszülten nevet. 
A franciák köztudottan nincsenek jóban a németekkel, de úgy látszik, ezek a srácok még a földrajzzal sem igazán. Bár Franciaország elég nagy, világhírű kultúrával és világelső turizmussal, valószínűleg ezért még csak nem is érdeklik őket más országok.
– Az Egyesült Államokban – felelem végül. "

" – Missouriban mindenki ilyen fehér? – kérdezi, és ujjával végigsimít hófehér arcbőrömön, ami most teljesen kiráz, és egy kicsit zavarba is hoz. 
– Nem, ez gyárilag ilyen – felelem határozottan. " 

" Ahogy a tükörképemet bámulom, már nem sírok, úgy érzem, megkeményedtem legbelül. Hosszú percek telnek el, az otthon felejtett kétségbeesett szomorúság helyét úgy tűnik, átvette bennem a végeláthatatlan düh és fájdalom, ami azért együtt eléggé veszélyes kombináció. Már nem akarom többé elnyomni magamban, megérdemli a szavaimat, amik éveken át az ő hibájából kimondatlanok maradtak. " 

" De ha most feladod, és nem használod ki az ajándékot, amit kaptál, azzal nemcsak te veszítesz, de az egész világ is. " 

"  – Tudod, akit szeretsz, azt is bántod néha. Olykor többször is, mint szeretnéd. 
De tudod mit? Ha a szeretet tényleg ilyen, akkor inkább nem kell – lejjebb kényszerítem a hangom, mert már nincs is erőm kiabálni. "

" Mindannyian hozunk rossz döntéseket, és ezeknek mind megvan a maguk következménye, amivel együtt kell élnünk, és néha magunkkal rántjuk azokat is, akiket sosem akartunk szenvedni látni. Néha ártunk azoknak, akiket szeretünk. Sokszor többet is, mint szeretnénk. 
Ez egy meglepően furcsa szokása az életnek; néha olyat dob, amire sosem számítottál, és amit ezután teszel, meghatároz majd mindent. Mindannyian követünk el hibákat, de vajon képesek vagyunk-e felvállalni őket, tanulni belőlük, és legközelebb jobban csinálni, ha már helyre nem is hozhatjuk? És tudom, hogy még a legmélyebb önismerettel is fogok olykor rossz döntéseket hozni. Az egyetlen kérdés azonban, hogy hinni fogok-e magamban annyira, hogy ha rosszul is döntök, vissza tudom terelni az életemet a jó irányba. Ki merem-e mondani, hogy ezt nem így kellett volna, de ez van, én így döntöttem. "

" – Mindig van valaki, aki szeret és akinek hiányzol. Akinek igenis fontos, hogy te élsz. Ezért érdemes élni. De ha mégis úgy érzed, hogy ezt megcáfolnád, és még mindig azt hiszed, nincs senki, akkor mondok én neked valamit. Van benned valaki, aki szeret, és akinek hiányzol. Akit sokszor a leginkább elvetsz, pedig a legnagyobb szüksége lenne rád, és neked rá. Ő, aki te vagy. Valaki, aki képes a változásra. Minden ember képes a változásra. "

" Bármilyen kilátástalannak tűnő helyzetből ki lehet jönni. Néha a padlóra kerülsz, de hidd el, csakis innen lehet felállni.
– Tudom, talán furcsán hangzik tőlem, de az ember nem azokat bánja a leginkább, amiket kimondott, hanem amiket sosem volt bátorsága kimondani. "



" 
– Érzel valamit iránta? – erősködik.
– Azt hiszem – nyögöm ki végül.
– Szereted őt? – ismétli újra.
– Azt hiszem – hajtogatom.
– Akkor mi a kérdés? – csattan fel. – Együtt kell lennetek. 
– Ez nem ennyire egyszerű, Apu.
– Dehogynem. Csak mi tesszük átkozottul bonyolulttá. " 

" – Összetört a szíved, tudom. De soha ne kérj bocsánatot azért, mert szeretsz. Ne kérj bocsánatot azért se, aki vagy. Nem akkor vagy szerethető, ha feladod lényed egy darabkáját. Igenis mondd el az embereknek, hogy szereted őket. Ha nem viszonozzák, valójában te nem vesztettél semmit. "

" – A szív végülis csak egy darab izom, nem igaz? "

"   Egyszer megemlítette, hogy számára az univerzum olyan, mint egy festővászon, és rajta a csillagok vagyunk mi, akiket Isten céllal helyezett pont oda, ahova egykor felfestett. Biztos volt abban, hogy az univerzum alkotójának van egy terve személyesen az ő számára is, és ő hitte, hogy egy nap rá fog jönni, mi az." 

 " Túl sok az idegen arc, és túl kevés a levegő. Legszívesebben már most menekülnék a sűrű tömegből. "

" – Az igazság az, hogy meghalni könnyebb. Élni sokkal nehezebb. "

" Nagyon sokáig azt hisszük, a híradásokban fellelhető családi tragédiák vagy tömegkatasztrófák csak másokkal történhetnek meg, velünk nem, hiszen az elképzelhetetlen lenne. Senki sem veszi igazán komolyan, egészen addig, amíg közel nem kerül hozzá. Addig a pillanatig senki sem hiszi el, hogy vele is megtörténhet. De az igazság az, hogy a halál nem válogat. Nem nézi az életkort, sem a családi státuszt, de még az elvarratlan szálakat sem. 
Csak azért jön, hogy megfosszon valamitől, amiért egy életen át küzdöttünk. " 

" A mesékben mindig vannak hősök, akik olyan könnyedén legyőzik a sárkányt. De mégis mi történik akkor, ha nincs gonosz? Nincs sem bűnbak, sem igazságszoláltatás vagy bosszú, egyedül a tragédia, ami történt. Amikor már nem marad más, mint szembenézni a történtekkel. 
Ez az a pillanat, amikor az igazi hősök születnek. " 


" – A csoda, ahogyan sokan hívják, nem egy olyasfajta gyógykezelés, amit csak úgy felírunk receptre, és kiváltható a gyógyszertárban – keserűen mosolyog. – A csoda olykor csak úgy megtörténik. Mi, orvosok sem tudjuk, mi idézi elő, és nem tudjuk irányítani. Nem befolyásolhatjuk a megtörténtét. Mi ezt az orvostudományban csak úgy hívjuk, hogy spontán gyógyulás. Valószínűleg a szervezet ilyenkor önmagát gyógyítja… nem tudjuk, hogyan vagy miért – megvonja a vállát. – Tulajdonképpen, ez a válasz a megmagyarázhatatlanra. " 




" Talán akkor szeretjük önmagunkat, ha elfogadjuk azt, akik vagyunk minden gyengeségünkkel és hibánkkal együtt, és nem ostorozzuk többé magunkat azok miatt. 
Ha képesek vagyunk együtt érezni önmagunkkal, és el tudjuk fogadni, hogy mi magunk is halandó emberek vagyunk, és csakúgy, mint a többi ember, mi is minden egyes nap azért küzdünk, hogy megtaláljuk a személyes céljainkat, az értékeinket és a tartalommal teli életet. Arra jöttem rá, ha megtanulom szeretni és elfogadni magam, akkor a külvilág is azt fogja majd érezni, hogy szerethető ember vagyok, így nagyobb eséllyel kapcsolódok majd olyanokhoz, akik ugyanezt gondolják rólam. Amikor elfogadom a tökéletlen énemet, elkezdtem szeretni önmagam, teljessé válok. Ha feltétel nélkül szeretem magam, képes leszek másokat is ugyanígy szeretni. Jól. "


" Szeretem a bennem lévő kisgyermeket, aki mára már felnőtt. Akit elhagytam. Bántottam. Nem értékeltem. 
Amit sajnálok. És bocsánatot kérek tőle. Bocsánatot kérek önmagamtól. 
És én megbocsátok magamnak. "


" A saját hibáimat ismerve már nem fogok többé mások hibáira fókuszálni. Egyszerűen csak megbocsátó, együttérző és elfogadó emberré válok önmagammal és másokkal szemben egyaránt.Nem tudom átírni, mert már megszáradt életem lapjain a tinta. De a szeretet megmásíthatatlan tintája mindig nyomot hagy. És felülír mindent, abban a pillanatban, amikor a harag elengedéssé válik. Mert a szeretet tényleg mindig nyomot hagy. " 

 
" Sokáig nem értettem, Isten miért volt csendben azokban a súlyos időkben. Aztán egy nap beugrott egy kép még az iskolai éveimből, és rájöttem, hogy a tanár sem szólal meg, amikor a diákjai éppen a legnehezebb tesztet írják. "


" – Ugye, hogy fejbe vág az igazság, mikor végre megérted? – "


" – Tudom, hibáztam. Annyi hibát követtem el életem során, hogy megszámolni sem tudom. Vagyunk így ezzel páran. Mert csak várunk, várunk egy megfelelő alkalomra, ami igazából nem is létezik, csak arra jó, hogy megnyugtassuk magunkat, hogy még van időnk, miközben csak félünk. Félünk lépni, félünk az ismeretlentől, közben pedig elszalasztjuk a megfelelő alkalmakat. 
Tudod, mire jöttem rá? Arra, hogy a megfelelő alkalom mindig a most. A jövő bizonytalan, a múlt pedig már megváltoztathatatlan. Minden egyes elszalasztott perccel veszítünk, és veszít az is, akit szeretünk, veszít az egész univerzum. A legértékesebb dolog, amink van az életben, a pillanat. Amiből a legtöbbet kell kihozni, amíg végleg el nem száll. Figyelni a világ legapróbb csodáit, és átölelni azokat, akik még velünk vannak. Mert életünk végén tényleg nem az fog számítani, hogy mennyi vagyonra tettünk szert, hogy hány órát dolgoztunk vagy megnyertük-e a hónap dolgozója címet. Amire visszatekintünk, azok az emlékek, amiket összegyűjtöttünk az évek alatt, és az idő, amit azokkal töltöttünk, akiket igazán szeretünk. És ami még igazán számít, hogy magunkénak tudhatjuk-e a hónap édesapja, az év édesanyja, vagy a világ legértékesebb barátja címet. De az élet valóban nem egy tündérmese. Nem egy tökéletesen megírt lányregény, amiben mindenki pontosan úgy szól a másikhoz, ahogyan illik. 
Tökéletlenül cselekszünk. Elrontjuk, újra és újra elhibázzuk a lépéseket. Nincs tökéletes forgatókönyv, az élet van. " 



" De lehet egy férfi bármennyire erős, amint beleszeret egy nőbe, ő lesz a gyengéje. "


" Valójában minden napot legalább olyan értékesnek kellene tekintenünk, mintha az utolsó volna. Mert az egyik majd tényleg az utolsó lesz. "

" Napról napra látom, ahogy az emberek elmennek mellettem az utcán, és látszik az arcukon, hogy tele vannak kételyekkel és félelemmel az élettel kapcsolatban. 
De rájöttem, hogy ezek a dolgok mind nem számítanak. És ebből az egészből, amit az elmúlt hónapok során megtanultam, az az, hogy az élet egy ajándék, és mindennel együtt értékelnünk kell. Nem válogatva a jó és a rossz dolgok között. Hanem mindennel együtt, értékeli. Mert a rossz dolgok arra hivatottak, hogy megtanítsanak minket arra, hogy értékeljük a jókat. " 



" De ahogy Papi mondta, csak két egész perc bátorság kell. "

" A zene világszerte azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Az egyetlen, közös világnyelv, melyet bárki, bárhol megérthet. Ami áthat téren és időn át. "

S szerintem ilyen erővel bírnak még a könyvek is. Főleg az ilyen könyvek. 

" Ha csak egyetlen embert érint majd meg a zenéd és változtatja meg gyökeresen az életét, már minden megérte. "
Most kérlek, cseréld ki a zenét könyvre, vagy tegyél egy 'és' -t a mondatba. Megérte. Mindig megéri. Mert mindig van egy ember, akiért megéri írni. Akiért megérte megírni. Nem üres beszéd.  Nem lehet az. 

Végezetül, az egyik legkedvesebb részletem a könyvből, mely igaz nemcsak az életre, de erre a Búcsúszimfónia első és második részére is. Olvasd, akkor is ha fáj, akkor is, amikor megőrülsz, annyira tetszik. Amikor boldoggá tesz és amikor elszomorít. Csak olvasd, olvasd figyelemmel és hallgasd nyitott szívvel: 


" Életünk regénye a legcsodálatosabb és egyben legrémisztőbb történet, amit valaha is elolvasunk. Nem lapozhatunk át bizonyos fejezeteket, mert az élet nem így működik. El kell olvasunk minden egyes sort, találkoznunk kell minden egyes szereplővel. Nem fogjuk minden fejezetét élvezni, és a szereplők közül sem fogunk mindenkit megkedvelni, lesz, akiket legszívesebben végleg kitörölnénk onnan. De nem tehetjük meg, mert van úgy, amikor a szereplők megelevenednek az oldalakon, és egyszerűen maguktól továbbviszik a történetet, az író pedig csak szemléli az általuk megélt eseményeket. Olykor írunk, máskor pedig csak figyelünk, ahogy a szereplők átírják életünk történeteit, és mi tehetetlenek vagyunk velük szemben. A fenébe is, lesznek részek, amik szörnyen megríkatnak majd, heteken át mélyen az elménkbe fészkelik magukat, és sokáig nem ereszt el az érzés. Olvasunk olyan dolgokról, amikről valójában sosem akartunk, de lesznek olyan pillanatok, amit nem akarunk majd, hogy valaha is véget érjenek, és nem szeretnénk az oldal végére érni. De mégis tovább kell mennünk, lapozni és elolvasni regényünk következő fejezetét. Minden történet egy fejezet egy nagyobb történetben. Életünk történetei tartják mozgásban a világot. Minden nehézségével és örömével együtt, de azért mégis csak a miénk. Te is ragaszkodsz a sajátodhoz. Annyi időt és energiát fektettél bele. Még akkor is, ha néhány fejezet elképesztően pocsékul is sikerült, de akkor is… a Tiéd. Nem írhatod át, egy esélyed van bestsellert írni. De minden egyes jól vagy rosszul megírt fejezetével együtt, mégis csak ez lesz életed regénye. "

 

Kedves Stella! Kívánom, hogy bestseller legyen! Mert megérdemled, mert megérdemli ! ♥

A bejegyzésben található érdekességek forrása :
A szerző facebook oldala: StellaAlbright.writes
Stella Instagram oldala: StellaAlbright.writes


Minden további képet én készítettem. 

Nagyon köszönöm, hogy ma velem tartottatok és elolvastátok ajánló soraimat. Bízom benne, hogy olvasni fogjátok a két regényt, mert kihagyhatatlan. 

Jó olvasást és minden jót kívánok Nektek!


Minden további könyvajánlót ide kattintva megtalálsz. Illetve érdemes nézelődni a kategória fül alatt is, ahol címkeként szedve látod az összes bejegyzést.

Hamarosan jövök, 



A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges. 
Minden jog fenntartva
Copyrigth,© Kutasi Edina 2017-2022





Share
Tweet
Pin
Share
Tags : , , , ,

You May Also Like

0 megjegyzés