dontforgettosmileandread

Kedves Olvasó: üdvözöllek a személyes blogomon. Az oldalon többségében könyvajánlókat, értékeléseket és olvasmányösszegzőket találsz, továbbá bejegyzéseket életmód, egyetem, blogger és utazás témákban. Remélem tetszeni fognak tartalmaim, melyekhez Instagramon (@ktssyedina) további képek társulnak.♥ Jó olvasgatást és böngészést kívánok! Edina

Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek benneteket újra itt, a dontforgettosmileandread  blogon! 



Júniusban, a vizsgaidőszak idején egyetlen egy blogbejegyzést terveztem publikálni (nem ezt ☺), melyet már előre elkészítettem, de most egy kicsit még várnia kell. Vannak ugyanis olyan könyvek és olvasmányélmények, amelyek nem tűrnek halasztást, amiről szinte azonnal mesélnék, s amelyeknek ajánlója "kikívánkozik" belőlem. Amikor ajánlót írok, nem foglalkozom a karakterszámokkal, ezt majd az Instagram megteszi helyettem. Tette ezt most is, s egy harmad - két harmad arányban elosztotta szavaimat. Késő este, amikor befejeztem, úgy voltam vele, majd rövidítek, vagy jön az általatok már biztosan ismert "kommentben folytatom" mondatom. De nem így lett. Nem tudtam kihúzni belőle, s még egy hozzászólásban is sok lett volna, így inkább két tanulás közötti szünetben szerkesztem ezt a bejegyzést, fogadjátok szeretettel! 

A könyv: Lisa See A lótusz leánya

Fülszöveg:

„Éppen ​amikor a kislány lenyeli a tablettákat, kivágódik az ajtó, és Kuo úrnő lép be. A karja keresztbe fonva a teste előtt, a két keze elrejtve a ruhaujjában – a nyugalom és méltóság megtestesülése, de a tekintete a nyulat bekerítő rókáé. Utána megérkezik Mákvirág is, és a teljes behódolás gesztusával a földre borul.
 
– Mi ez a szag? – firtatja Kuo úrnő.
– Főzetet készítek magamnak – válaszolom, miközben felemelkedem a szalmaágyról, és tiszteletteljesen fejet hajtok.
– Ebben a házban Vong doktor kezeli a nőket. Nagyon okos ember, az első a családjában, akiből orvos lett. Még ha nem is ő lenne a Jang család gyógyítója, akkor sem engedném meg a menyemnek, különösen, ha olyan fiatal és tapasztalatlan, mint te, hogy saját magának készítsen orvosságot.
– Nagyanyámtól megtanultam…
– Hallgass! Ebben a házban meny vagy, és nem orvos, megértetted?”

Tan Jün-hszien a 15. századi Kínában élt. Gazdag úrnő volt. Annyi lett volna a feladata, hogy élvezze a kiváltságait, selyempapucsokat hímezzen, hangszereken játsszon, verseket szavaljon, fiút szüljön. Ő mégis gyógyítani akart. Nőket. [...] 
Konfuciusz szerint „a művelt nő, értéktelen nő”, Tan Jün-hszient mégis úgy nevelték a nagyszülei, hogy a tudása hasznára váljon. Nagyanyja egyike volt a kevés női orvosnak Kínában, és megtanította a kislányt is az orvoslás alapjaira. Amikor azonban tizenöt évesen a kor szokása szerint elrendezett módon férjhez megy, nagyhatalmú anyósa megtiltja neki, hogy folytassa gyógyító tevékenységeit és a rangjához és neméhez illő életvitelre kényszeríti a családi palota, az Illatos Örömök Kertje falai között. Tan Jün-hszien azonban nem elégszik meg ennyivel, és egy olyan világban, ahol a gyengébbik nemnek jóformán semmi szabadsága sincs, az őt körülvevő támogató nők segítségével lassan eléri a céljait.

 

Június elején a 15.századi kínai orvoslás történetében kalandoztam, ha a saját, 21.századi tanulmányom nem lett volna elég. 🩺📖

Nem volt számomra teljesen ismeretlen ez a világ és az ő -számunkra ma már talán elképzelhetetlennek tűnő - orvosi tanaik, szokatlan praktikáik, ám Lisa See tolmácsolásában megírt történelmi fikció egészen új perspektívákat is nyitott, távoli tájakra kalauzolt, emberi sorsokról tanított.

Tan Jün-hszien gazdag családba született. Kezdeti megpróbáltatások és nehézségek után fiatalon, a Tej évei után (a kor szokásaihoz híven 15 évesen) férjhez ment, hogy eleget tegyen kötelességeinek. Később belépett a hajfeltűzés, majd a rizs és só évein át a csendes üldögélés következett, míg végül megpihent. Ezen életszakaszait öleli át a regény 4 részre osztva, mely végső élményként egy lebilincselő, nagyívű történelmi, szépirodalmi kötet.

Tan Jün-hszien élete inspiráló, motiváló és megrendítő is egyben. Hiába sulykolták belé egészen kicsi kora óta, hogy hogyan kell halkan beszélnie, miért nem nevethet hangosan, vagy épp miképp temesse el vágyait, miközben a belső szobában álmodozna róla. Ő mást szeretett volna.
Gyógyítani akart. "A képesség, hogy teljesen belemerüljün valamibe: ez az, ami megment minket."
Orvos akart lenni egy olyan világban, ahol a gyengébbik nemnek szinte semmi szabadsága sincs, akiket férfi orvos még csak meg sem vizsgálhatott.
Tehetségét Nagymamája  -  akinek később szinten mindent köszönhetett  - nagyon hamar felfedezte, csillapíthatatlan tudásvágyát ő oltotta el a orvoslás mesterségének megtanításával és nem utolsó sorban gyakorlásával. Figyel és engedelmeskedik. S közben élni hagy. De élni annyi, mint szenvedni.

A nagyszülők - akik híres orvosdinasztia leszármazottjai  - szárnyai alatt végre kibontakozhatott, ő pedig mindent megtanult, amit csak tudott. A testről, mint univerzumról, a jing és jang harmóniájáról, vagy épp annak felbomlásáról és egyensúly helyreállításáról. Hogyan alkalmazzák a négy vizsgálati módszert, milyen társszervekre hogyan kell fókuszálni, melyik és mikor élvez prioritást. (Vagy épp hogyan kell elsajátítani a pulzus mind a huszonnyolc fajtáját…)




Hidegrázós élmény volt néha felfedezni a hasonlóságot a mai vívmányokkal és praktikákkal. Az orvoslásban nincs szégyenlőség. Csak az emberi test lecsupaszított, gyönyörű, menny és föld miniatűr mása, melyet nem olyan nehéz összhangba hozni, mintsem ott is tartani.
A kínai orvoslás már ekkor élen járt és felfedezte, hogy a nőknek miképp lehet és kellene segíteni a szülésnél, de az egészségügy ellentmondásos világa már ekkor felütötte fejét.

A lány örök életre szóló barátságot köt egy teakereskedői családból származó lánnyal, mely bár kezdetben olyan erős, hogy egy papírlap sem férhet közé, később számtalan próbákon állja ki az élet viharait. Miközben mindketten férjhez mentek, új családba kerültek, meg kellett küzdeniük számtalan nyomással: férfi örököst szülni, jó feleségnek, jó lánynak és jó menynek lenni.

A legtöbb csapást túlélik és egyben mindvégig biztosak lehetünk: sosem tagadják vagy adják fel önmagukat. Jün mindent megjegyez és feljegyez, eseteiből később könyv készült, ezt a gyűjteményt máig őrzik a kínai könyvtárak, a hagyományos kínai orvoslás pedig mindmáig használ az általa felírt keverékekből. Figyelemre méltó nő volt, ez a regény pedig egy megérdemelt és gyönyörű emléket állít számára.
Ma ezt is használhatjuk úgy, ahogy ő tette. Félelem és kétségek nélkül.


Mindeközben úgy hullámoznak az érzelmek, hogy szinte fel sem tűnnek már az olvasás kellemetlenebb pillanatai, a cselekmény tabuk nélküli részletei.

A valós alapokon nyugvó történelmi regény lenyűgöző korrajz a középkori Kínáról, magával ragadó tanúbizonyság a nők hihetetlen erejéről és leküzdhetetlen szabadságvágyukról.
Oktat és szórakoztat, mely ritka kettős. 

Orvostanhallgatóként egészen lenyűgözőnek találtam a történet orvosi vonatkozásait. Számos innovációban élen jártak és fejlettek voltak (ne felejtsük el, az 1400-1500-as években járunk!).
Nőként pedig magával ragadott a helyzetük, valamint kettejük megszakíthatatlan barátságfonala. Támogató női kezek egymásba fonódása, akik ott voltak egymásnak egy olyan korszakban, amikor olyan, hogy női szabadság vagy jog elképzelhetetlen volt.




Az első fejezettől kezdve egy fordulatos, addiktív regényt kaptam egy olyan erős női karakterrel, akit követve a szemem előtt nőtt fel és vívta ki a maga harcát életútja folyamán.
A könyv tiszteleg a hölgy öröksége és az erős nők előtt. Felruházva emberi elemekkel, kifogástalan kulturális részletekkel és a történelmi pontosságra való odafigyeléssel egyaránt.

Együtt éreztem a szereplőkkel, miközben megvolt a magam erős véleménye erről a korról, ahol az élet korántsem volt könnyű.
.
Rendkívül érdekes, értékes és elgondolkodtató, paradox módon lebilincselő regény, még a fentiek függvényében is. Sőt, sokat hozzátesz. 
" Cselekedj jót és sorsod jóra fordul."


Páratlan élmény, motiváció, életút...! Nagyon ajánlom!
Fontos történet lesz olvasói életemben. Megtiszteltetés volt egy ilyen remekművet olvasni. Bekerült 2024 legjobb olvasmányai közé!

" Egy hegynyi könyv kijelöli a célt, a szorgalom az ösvényt, a tudás tengere végtelen, a csónak rajta a kemény munka. "




A könyvet és az élményt innen is nagyon köszönöm a Libri kiadónak és csapatának, akik megtiszteltek a regény egy példányával. Valamint mellé a Libri és az Ági álma fűszerkert együttműködésében életre keltett exkluzív teakülönlegességgel is , mellyel még magasabb szintre emelhettem ezt a szép utazást. 



Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5***

Karakterek: 5/5***

Borító: 5/5****

Cím: 5/ 5***

Stílus: 5/5****

Szórakoztatás: 5/5***

Vége: 5/5**

Kiadás: 2024. , Libri kiadó 

Megrendelési link: A lótusz leánya
(A teljesség igénye nélkül...)

Oldalszám: 456

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               

" – Évezredekkel ezelőtt, vagy évezredek múlva – nem számít, hol él, hogy gazdag- e vagy szegény, a nő életének négy szakasza mindig ugyanaz – mondja a Nagyságos Asszony. " 

" Nem számít, hogy hol élsz, ha nem tudod felvenni az otthonod ritmusát. "

" Most pedig végre megértettem, hogy ha azt akarom, hogy bizonyos problémák megoldódjanak az életemben, olyan dolgokat kell tennem, amelyekhez eddig nem volt bátorságom. "



Kis kitekintő! Köszönöm mindenkinek a folyamatos támogatást és a visszajelzéseket! Nagyon sokat jelent, örülök, hogy itt vagytok! Köszönöm, hogy olvassátok bejegyzéseimet és tartalmaimat mindenféle platformon. 

Ha olvasnivalót kerestek, bízom benne, hogy az elmúlt hetekben feltöltött szívvel-lélekkel írt sok-sok ajánlóim között kedvetek szerint tudtok továbbra is válogatni.
A vizsgaidőszakom után és addig is, újabb jobbnál jobb könyvek ajánlóival érkezem. A megértést és a türelmet hatványozottan köszönöm a kiadóknak és íróknak, akik bizalmat szavaztak nekem! 

A féléves összegzőmre már nagyon kíváncsi vagyok, de a nyári terveket is listázom majd. S természetesen olvasok sokat a nyáron, hogy friss olvasmányélményben is részem legyen.
Már alig várom! 
Remélem velem tartotok! Köszönöm előre is!


Jó olvasást!

♥

Ne feledjétek a mottót , nincs időm rossz könyvekre! #nincsidőmrosszkönyvekre

Előző bejegyzésem és egyben könyvajánlóm: Hidasi-Judit-Újrakezdők-sorozat-könyvajánló 

A recenziós könyvekről általánosságban szóló írásomat is ajánlom, kérlek, olvasd el hozzá, ha érdekel a téma. Minden-amit-recenziós-posztokról-nálam-tudni- kell

Minden további könyvajánlót megtalálsz a blogon. Érdemes nézelődni a kategória fül alatt is, ahol címkeként szedve látod az összes bejegyzést.

Ahol még megtalálod írásaimat, ajánlóimat és képeimet :
    Instagram: ktssyedina
    Facebook : ktssyedina
    Moly.hu : dontforgettosmileandread
    Pinterest : ktssyedina 
    Threads : ktssyedina 


Remélem még találkozunk, én ugyanis
hamarosan jövök!


A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges. 
Minden jog fenntartva
2017-2024
Copyrigth,© Kutasi Edina
Share
Tweet
Pin
Share
No comments
Sziasztok! 

Szeretettel üdvözöllek benneteket a tavaszköszöntő bejegyzésemben, itt a 'Dontforgettosmileandread' blogon. Mindehhez természetesen egy könyvajánló is társul , tartsatok velem.

A bejegyzés apropója, hogy elolvastam Katherine May Út a télbe című, inkább lélektani , memoár kategóriába sorolható könyvét. Március első napjaiban került erre sor, ezzel szerettem volna zárni a téli időszakot. Rendkívül jól sikerült, azt kell mondanom tökéletes választás volt hozzá. 

Kezdjük is rögtön a fülszöveggel:

Az élet néha kisiklik. A szeretett lény halála, egy fontos kapcsolat vége, egy súlyos betegség vagy az állástalanság földhöz vágja az embert. Az Út a télbe lapjain a szerző személyes beszámolója elevenedik meg, amely irodalmi, mitológiai és a természetből vett példákkal átszőve nyújt bepillantást abba, mekkora átalakító erővel bír a pihenés, a visszavonultság. Katherine May a szomorúság aktív elfogadását modellezi számunkra, és tápláló energiát talál a visszavonultságban, örömet a tél csendes szépségében. Arra biztat, hogy fogadjuk el: az élet nem egyenes vonalú, hanem ciklikus. Útmutatót ad ahhoz, hogyan alakíthatók át a magányos időszak tornyosuló nehézségei az új évszak beköszönte előtt.
A brit szerző kötetének elolvasása után az embernek olyan érzése van, mint a legkellemesebb ébredés egy hosszú, pihentető alvás után.  

A pihenés és a visszavonulás ereje, ideje. Tél végi töltődés: találj örömöt a tél csendes szépségében. Egyre hosszabbak a nappalok, napról-napra melegszik az idő és az első tavaszi napsugarak is megmutatják magukat, mi pedig reméljük, itt is maradnak. Sőt, hiszen már rügyeznek a fák, jönnek a virágok, a cseresznyefa is lassan teli lesz szép szirmokkal. Mindenütt virágillat (és pollenszezon :D , helló, allergia), a természet is kezd ébredezni a télből. 

És mi hogy vagyunk ezzel?

Katherine May Út a télbe regénye, memoárja, de nevezhetném esszének is igazán egyedi élményt nyújtott a számomra. Szép lelkületű könyv, ehhez hasonlót még nem olvastam. Talán azért, mert ez egy lírai belső monológ. Kicsit elrugaszkodott, az elején nem feltétlen értettem, mire akar összpontosítani, mire helyezi a hangsúlyt, új volt a stílus és a kicsit csapongó gondolatmenet. De ahogy haladtunk kifelé a télből, megfordult a hangulat, egyre jobban tetszett. A márciusi záró fejezetet pedig nagyon szerettem, szerintem ilyen sok gondolatot még nem húztam alá, ilyen rövid fejezeten belül. 




"Ahogy a szél elfújja
Lassan a téli álmot
Úgy látod a világot
Ahogy soha senki még

Megérint és újra elnyel
Magával húz a tenger
Elvisz, majd
Új reményt ígér "  

(Bagossy Brothers Company : Táncolj Ildi ! ) 

Mert minden jó könyvhöz tudok egy Bagossy dalszöveget ! Ez márcsak ilyen ... 

Ahogy mentem a napi dolgaimra, fülemben a fülhallgatómmal és hallgattam ezt a számot, táskámban épp ezzel a könyvvel, egyből másként tudtam értelmezni azt.  




A kötet fejezeteinek a hónapokra bontott szerkezet felel meg. Szeptembertől minden hónap egy-egy fejezet. Szerintem az ősz beköszöntével, újra előveszem majd, akkor nagy segítség lehet a hideg évszakok átvészelése. Hangulatot teremt, segít a ráhangolódásban. Közel hozza a természetet metaforáival és példáival. 

És Te teleltél már? Nem, nem a síelésre vagy téli sportokra gondolok. Hanem arra, hogy vonultál e már magaddal? Nem ez a könyv fogja megváltani az életed, de komoly segítséget adhat, legfőképpen bátorító kezet tud nyújtani, nem vagy egyedül. Más is ezt érzi, teljesen normális, ha (nem) oké vagy! May vallja, hogy előbb, vagy utóbb mindenki átéli a telelést, olyan is akad, aki sokszor egymás után. Mindig lesz olyan, amikor elszúrsz valamit. Emberek vagyunk , hibázunk, és akkor akaratlanul is beoson a tél az életünkbe. Miért hallgatjuk el sokszor, amikor aszinkronba kerülünk a természettel?

"Jóllehet soha nem választjuk a telelést, a mikéntjét viszont igenis meg tudjuk választani. " Ti szeretitek a telet? A tél egy olyan évszak is lehet, amikor elvonulunk a világtól, megpróbáljuk kihozni a legtöbbet a szűkös készletekből és a hatékonyságból. A legtöbb eshetőségre felkészít a saját példáján keresztül. Megnyugtató gondolatokkal , néhol ijesztően valódi tartalommal. 

Az ember télen megtanulja : van múlt, jelen és jövendő. Az utóhatás után is lesz majd egy időszak.  Stresszről, kimerültségről beszél, minden témában valami tanulsággal akar szolgálni. A nyugalom időszaka kezdődik, amikor elkezded olvasni. Már maga a borító színvilága is erre aposztrofál. " A levelek ugyan lehullanak, ám a következő év rügyei már a helyükön várják, hogy tavasszal ismét kipattanhassanak." 

Örülök, hogy így a tavasz kezdetén tudtam elolvasni, jó volt vele zárni a telet és nyitni az új évszak felé! 
Gyere, fénysugár! 



Ez most egy magamhoz képest rövidebb ajánló, de mindenképp szerettem volna ennek a szép kötetnek helyet adni a blogon, mert annyira különleges, hogy itt is itt van a helye! 
No meg persze, jöjjenek a kedvenc részeim, van ugyanis jó pár kedvenc idézetem a könyvből!

Készen vagytok? 

Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/4

Karakterek: 5/ 5

Borító: 5/5*

Cím: 5/ 5*

Stílus: 5/5*

Szórakoztatás: 5/5

Vége: 5/5

Kiadás: 2021 , Partvonal

Oldalszám: 

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖              


"A fa várakozik. Mindennel elkészült. Lehulló lombja betakarja az erdő talaját, gyökerei pedig felszívják a téli többletcsapadékot, így jobban tud kapaszkodni a földbe, amikor beköszönt a viharos időszak. Érett tobozai és dióféléi alapvető élelemmel látják el eme szűkös időszakban az egereket és a mókusokat, barkái pedig otthont adnak a téli álmot alvó rovaroknak, s táplálékot az éhes őzeknek. A fa távolról sem halott. Valójában az erdő élete és lelke. Csak csendben végzi ezt a feladatát. Tavasszal nem kel egyszeriben életre. Csupán új kabátot ölt magára, és szembenéz a világgal.
A tél sivársága olyan színeket hoz elő, amelyeket egyébként nem vennénk észre."

" Változnom kell. Ám ezek az áldozatok most már könnyen kivitelezhetőnek látszanak annak fényében, hogy tudom, mit kapok tőlük. Úgy érzem, mintha én is elhullajtottam volna néhány levelet: ifjúkori erőteljességem utolsó foszlányait, amikor még mindent meg tudtam csinálni, bármit kibírtam, és képes voltam visszapattanni. A tél arra kér, hogy bánjak óvatosabban az energiámmal, és tavaszig pihenjek valamicskét. "

" A tél olyan évszak, amely csábít, hogy amikor visszavonulhatok, és csendesen egymagamban lehetek, jól kipihenjem magam, és érezzem, hogy rendben vagyok. "

" Legtöbbször olvasok: belenézek a kedvenc székem mellett halomban álló könyvekbe, amelyek a tanulás morzsáival ajándékoznak meg, és nem az elejétől a végéig" típusú olvasásra buzdítanak. "




" Szeretem ezt a kötetlen, felfedező jellegű olvasást. "

" Azt mondják, úgy kell táncolni, mintha senki sem nézne minket. Szerintem ez igaz az olvasásra is. "

" Talán épp arra az intimitást és elmélkedést jelentő különleges helyre vágyunk, a sötétségre és a csendre, jóllehet pontosan nem tudjuk, mit is keresünk. Talán, mindennek ellenére, mégis arra érzünk késztetést, hogy tegyünk a saját kényelmünkért. Az alvás nem holt tér, hanem ajtó egy másféle tudatosság felé, amely elmélkedő és regeneráló, tele érintőleges gondolatokkal és váratlan meglátásokkal. "
" Újra meg újra arra kell rájönnünk, hogy a tél határhelyzeti tereket kínál nekünk elfoglalásra. Még- sem élünk a lehetőséggel. A hideg évszak alatt az a dolgunk, hogy megtanuljuk, hogyan fogadjuk ezeket örömmel. "
" A következő ünnep, az imbolc időpontja február első napja, amikor a hidegben dideregve feltűnnek az első kis hóvirágok. Ez a tél végét jelzi, amikor a hó általában megolvad, a nyomai eltakaríthatók, egyúttal azonban a tavasz beköszöntét is mutatja, amikor világra jönnek az első bárányok. "


" De az imádkozás legalább olyasvalami, ami csendben történik, titokban. "
" A  tél megfigyelése és üzeneteinek meghallgatása viszont azt eredményezi, hogy felismerjük: az okozat aránytalan az okhoz képest; a legparányibb hibák is hatalmas katasztrófákat idézhetnek elő; az élet gyakran iszonytatóan igazságtalan, és ez bizony akkor is így van, ha nekünk nem tetszik. Megtanuljuk, miként lehet nagyobb együttérzéssel szemlélni mások kríziseit, mert azok rendkívül gyakran a mi jövőnk előjelei is. "
" Nem egészen. Lesznek felfelé ívelő szakaszok lejtmenetek. De innentől a történet főhőse már a megoldáson dolgozik. Minden kudarc ellenére is teret nyer. "
" A tél a könyvtárazások időszaka, a könyvespolcsorok tompa csendjéé, a régi papírok és a por szagáé. "
 "Kezdem azt hinni, hogy a boldogtalanság az élet egyszerű velejárója: tiszta és alapvető érzés, amit respektálni kell, bár élvezni nem szükséges. Álmomban sem gondolnék arra, hogy dagonyázzunk a nyomorúságban, vagy hogy ne tegyünk meg mindent az enyhítésére, de úgy vélem, a megakadályozása nem visz előre. Hiszen a boldogtalanságnak is van funkciója: azt közli velünk, hogy valami nem jól megy. Ha nem engedélyezzük magunknak a teljes őszinteséget a saját bánatunkkal kapcsolatban, akkor egy rendkívül fontos, az adaptációt elősegítő jelet hagyunk figyelmen kívül. Olyan korban élünk, amikor szüntelenül azzal a kérelemmel bombáznak minket, hogy legyünk boldogok, csakhogy a depresszió lavináival kell megküzdenünk. Arra biztatnak, hogy hagyjuk figyelmen kívül a jelentéktelen dolgokat, mégis krónikusan szorongunk. Gyakran gondolkodom azon, hogy vajon normális érzések-e ezek, amelyek, ha letagadjuk őket, irgalmatlan méretűre dagadnak. Az élet java bizony szívás. Lesznek pillanatok, amikor királynak érezzük magunkat, és olyanok is, amikor nem tudunk az ágyból felkelni. Mindkettő normális. Mindkettő követel némi távlatot. "



" Néha a gyötrelmekre adott legjobb reakció az őszinteség. Barátokra van szükség, akik összerezzennek a fájdalmadtól, akik elviselik borús kedélyedet, akik hagyják, hogy egy időre gyenge légy, megvárják, míg ismét talpra tudsz állni. Olyan emberekre van szükség, akik hajlandók felfogni, hogy időnként képtelenek vagyunk kitartani. Hogy néha minden darabokra törik. Ha nem rendelkezel ilyen barátokkal, akkor magadnak kell ezeket a feladatokat ellátnod: szükség esetén szünetet kell tartani, és kedvesen bánni önmagaddal. Hogy a saját tempódban találd meg a határozottságot. "

" Vannak periódusok, amikor minden könnyűnek tetszik, máskor meg lehetetlenül nehéznek. Hogy ezt el lehessen viselni, csak arra kell emlékeznünk, hogy a jelenünk egyszer majd múlt lesz, és a jövőnk válik jelenné. Azért tudjuk ezt, mert már korábban is megtörtént. Azok a dolgok, amelyeken átestünk, gyakran újra visszatérnek. Amitől ma szorongunk, egy napon majd a történelem eleme lesz. Valahányszor kibírjuk a ciklust, kicsit könnyebbé válik minden. A legutóbbiból is tanultunk, és ezúttal már akad néhány dolog, amit jobban csinálunk, az agyunk trükköket fejleszt ki, hogy át tudjuk látni a helyzetet. Ez a fejlődés útja. "

" Gyakran egyszerűbbnek tűnik a télben maradni: bebújni a téli álomra kialakított kis üregbe, távol a nap sugaraitól. Csakhogy bátrak vagyunk, és az új világ, amely ragyogó és zöld, ott vár ránk, telis- tele szárnycsapásokkal. És egyébként is, most már van elmondandó evangéliumunk, amelyet kötelesek vagyunk másokkal is megosztani. Mi, akik átteleltünk, megtanultunk bizonyos dolgokat. Ezt a tudást eldaloljuk, akárcsak a madarak. Hogy a hangunk szálljon a szélben. " 




Csoda-csodaszép tavaszi időszakot kívánok, kedves olvasók! 


A könyvet keresd a Partvonal kiadó kínálatában : https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tarsadalomtudomany/ut-a-telbe

A kiadónak innen is nagyon köszönöm ezt a könyvet és az élményt ! 


Jó olvasást!  
♥

Ne feledjétek a mottót, nincs időm rossz könyvekre! #nincsidőmrosszkönyvekre


Előző könyvajánlóm: Dani-Atkins-Szeret-nem-szeret

A recenziós könyvekről általánosságban szóló írásomat is ajánlom, kérlek, olvasd el hozzá, ha érdekel a téma. Minden-amit-recenziós-posztokról-nálam-tudni- kell

Minden további könyvajánlót megtalálsz a blogon. Érdemes nézelődni a kategória fül alatt is, ahol címkeként szedve látod az összes bejegyzést.


Remélem még találkozunk, én ugyanis
hamarosan jövök! 



A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges. 
Minden jog fenntartva
Copyrigth,© Kutasi Edina 2017-2023




Share
Tweet
Pin
Share
No comments
 Sziasztok!



Egészen elképesztő könyvről hozok most ajánlót, így elöljáróban annyit, hogy négyre bővült azoknak a könyveknek a száma, amelyeket tényleg mindenkivel elolvastatnék, ha tehetném. Csoda. A minap megosztottam a könyvből tíz idézetet, tíz képpel az #egymondatbankönyvekből rovatomon belül, katt ide , ha még nem olvastad. Volt kedvenc gondolat? Minden bizonnyal... 

A könyv tehát: Barna Berni : Nem a te hibád 

Sokszor osztottam meg ezt a könyvet a hónapban, ugyanis szépen végigkísérte a januáromat. Több kérdés is érkezett, lényegében milyen történet ez? Nos, a válaszom valahogy így hangzott: nehezen megfogalmazható a könyv, ez nem egy történet. Ez inkább mindannyiunkból egy szelet. Berni személyes történetein keresztül mesél, úgy, hogy magadra ismersz közben. Rendkívüli módon fogalmazza meg az érzéseinket, támaszt nyújt, magyaráz vagy épp jól fenékbe billent. Egyaránt motivációt ad és a legkedvesebb segítő, "terapeuta ", hallgató . És mindezt ennek a könyvnek a lapjain át. Egészen elképesztő. A bővebb ajánlóm pedig most jött el , hozom a fülszöveget: 

„Személyes intim történetek gyűjteménye arról, hogy hogyan bánunk egymással és önmagunkkal.” Feldmár András pszichológus, pszichoterapeuta
Nem lehet egyetérteni azzal, hogy öröm helyett bele kell halni az életbe. 

Az élete során előbb vagy utóbb mindenki felteszi magának a nagy kérdéseket. Vannak törvények, amelyek elkerülhetetlenek. A kérdés az, hogy válaszokat is akarsz-e? Saját és egyedi válaszokat.
A legfontosabb talán az, hogy ne bántsd magad azzal, hogy a Te hibád, ha látszólag nem szuper az életed, annak ellenére, hogy a lehetőségeidhez képest mindent megteszel. Más oka van – nem az, hogy minden a Te hibád lenne.

Talán erről szól ez a könyv. Hogy megnyugtató válaszokat keressünk együtt. Önszeretet, megbocsátás, elengedés, sors, karma, önismeret, teremtés… Mantraszerűen ismételgetett megoldási lehetőségek, de mi van mögöttük? Miért nem megy? Most tényleg! Annyira szerencsétlen vagy, hogy ezt nem tudod megcsinálni? Nem. Nem vagy az! 

Barna Berni legújabb könyvében egy hosszú betegséget követően annak járt utána, melyek azok a mély okok, amelyek miatt sokszor nem működnek a végtelenségig ismételt önfejlesztési technikák. Miért válik sokszor mindez hibáztatássá, és miért érezzük úgy, hogy nem megoldást, hanem újabb szorongást hoz az életünkben. 

A saját történetein keresztül vezet végig azokon a kérdéseken, amelyeket naponta akarnak lenyomni a torkunkon. Egy kicsit más szemléletmóddal néz rá a legfontosabb dolgokra. Kicsit holisztikus, kicsit spirituális, kicsit realista módon is, de nem elvadulva, hogy senkinek ne kelljen megint rosszul éreznie magát. De választ mindenki csak maga kaphat. Ezért a könyv abban is segít, az írónő milyen kérdéseket tett fel magának. 

"Sokszor nem is az a kérdés, mit kellene tenned, hanem hogy hogyan? Ez a könyv azokat szólítja meg, akik úgy érzik, itt az ideje kisöpörni magukból a szemetet, a sémákat, és helyet adni az újnak, ami jön.” Pap Éva író 
Pap Éva ( akinek a Megbocsátás könyve benne van az első sorokban említett top3-ban, ajánlóimhoz katt ide ) ajánlóját azért emelném ki különösen a könyv végéről, mert végül Ő volt az, akinek a sorai meggyőztek arról, nekem való ez a könyv. A könyv, amit legelőször október 20-án screenshotoltam le, akkor tette ki a kiadó, hogy előjegyezhető. 

Nem a te hibád! - hangzatos és sokatmondó cím, mégis valahol sejtelmes is. 

Milyen volt olvasni? 
Kinyitottam valahol és hozzám szólt. 
Furcsa, mert most úgy érzem , ismerem Bernit, mert olyan tökéletesen tudtunk beszélgetni a könyv lapjain keresztül. Furcsa, mert úgy érzem, Berni ismer engem, hiszen valahonnan megérezte és szeretettel ajánlotta nekem a könyvét. 

Én pedig most itt ülök és próbálok ebből valamit tovább adni nektek. Általában (mit általában… soha) nem szoktam annyi idézetet  megosztani egy könyvből, mint amennyit ebből tettem. Kezdjük ott, hogy folyamatosan sztoriztam a hosszabb gondolatokról, majd folytassuk ott, hogy pár nappal ezelőtt 10 egymondatos idézetet osztottam meg belőle (egyébként még 10x ennyit tudnék), megszakítva ezzel az #egymondatbankönyvekről rovatom hagyományait. Sőt, molyon is rendkívül aktívan jegyeztem be a legjobb, legkedvencebb gondolatokat (elsőként, úgyhogy ezen meg is lepődtem, de örültem is neki).  Talán már ezek is jelzik, hogy milyen különleges és kivételes ez a regény. Más, sőt, mint már mondtam korábban , általa négyre bővült azoknak a könyveknek a száma, amit bátran ajánlok, kinek? MINDENKINEK! 
Mert mindannyian hordozunk olyan történeteket, melyekből építkeznünk kell. 



"Az önfejlesztő trendek úgy szivárogtak be az életünkbe, mint azok a tanok, amelyeknek aztán boszorkányüldözés lett a vége." Épp ezért nem feltétlen értek egyet a moly szerint önsegítő könyvként definiált címkével. Ahogy Berni mondaná, nem húzhatunk rá egy skatulyát senkire sem. Az viszont biztos, hogy Berni ezzel az írásával elvágja a kötelet, ami azt a nehezéket tartotta, mely nem engedett TÉGED a felszínre hozni. Ami miatt úgy érezted, nincs kiút. Feloldozás, kulcs, mely végre illeni fog a zárba. 

Negativitásról, érzékenyítésről , rendkívül mélyről jövő és mélyre is ható.  
Szerettem, hogy meghagyta, mindenki a saját hite szerint olvassa ki belőle a sorokat. Ez nagy kincs ma a könyvpiacon.

Olyan, akár fejest ugrani egy medencébe, fuldokolni, majd levegőért kapkodva végül újraéledni. 
 
És akkor most kicsit arról, hogy mit találsz benne, címszavakban: 22 fejezetnyi , hosszú utat , 9 kijelentést és örök mantrát a végére, ha mindez nem lenne elég.
Önismeret és önbecsapás közti különbséget, egy egyedi lélek útját, segítséget hogyan éld túl és dolgozd fel a szenvedéseket, hogyan kell kapcsolódni, mit és hogyan kell elengedni, mi a gond a túl pozitív és túl negatív gondolkodással, hogyan engedj be valakit a belső teredbe. Önbecsülést, megbocsátást, olyan történeteket, melyekről azt fogod gondolni: miért nem mondta ezt nekem így senki? 

Segítő kérdésekkel a fejezetek végén , mert mindannyiunk útja egyedi , megismételhetetlen, tele van akadályokkal. De ahogy Micimackó mondta: “Hepe után mindig hupa következik, és hupa után mindig hepe jön. És még sohasem fordult elő a világon, hogy hepe után hepe, és hupa után hupa következett volna.”

És ahogy Berni írta, 
" Az igazi teremtők jól tudják, hogy az erkölcstelen világban a példamutatás az igazi erő." És ez a könyv pont ilyen. Példa , amely értéket teremt . Igazi alkotás, amely utat nyit önmagad és a világ felé. Hosszú út lesz, de indulj el, ha készen állsz rá. 

Nem sokszor mondom ezt, de olvastam volna még … Le kell menni mélyre, hogy feltárjuk és felhozzuk a kincset, önmagunkat. A végén ugyanis megnyerhetjük a legnagyobb ajándékot. 
"Valahogy bele kéne szeretni a pillanatokba , és belélegezni őket."

Ezzel a zárszóval búcsúzom, olvasni érdemes, ismét ajánlottam nektek egy letehetetlen olvasmányt. Köszönöm, hogy itt voltatok, jöjjön a befejező rész ... 
Berni! Neked pedig hálásan köszönöm a könyvet, az ajánlást és azt, hogy méltónak tartottál a köteted népszerűsítésére, bizalmaddal ajándékoztál meg. Hírét még sokáig viszem tovább. ♥


Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5

Karakterek: 5/? Bajban vagyok kicsit, hiszen a könyv lapjain önmagunk is visszaköszön, azt pedig nehéz pontozni. Mindenki döntse el majd ...

Borító: 5/5***

Cím: 5/ 5**

Stílus: 5/5**

Szórakoztatás: 5/5

Vége: 5/5*

Kiadás: 2022 , Álomgyár

Oldalszám: 254

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               


"Nem pozitívan kell gondolkodni egy tragédia közepén, hanem új látásmódot kialakítani, hogy a jelenedet ne rombolja szét minden pillanatban a félelem."

"A családi történetek szerteágazóak, és tele vannak titkokkal."

"Hazudunk a bennünk élő sötétről, és ugyanezért bántjuk a másikat is."

"Elképesztő, hogy a szeretetről is csak korlátok között vagyunk képesek gondolkodni."

"Az ész és a szív egyensúlya elengedhetetlen ahhoz, hogy éljünk és élni hagyjunk."



"Valójában minden az összehangolódásról szól: önmagunkkal, az utunkkal és egymással."

"Egy igazi, ilyen alapokon nyugvó kapcsolat extrém sport, mert van benne mély és magas, meg egy csomó titok magunkról meg a másikról."

"A negatív érzések emberiek és bizonyos szempontból a túlélésünket segítik."


"És van, hogy érdemes elfogadni a lila köd helyett a realitást, hogy az élet játékában vannak jó és rossz emberek."

"Az igazi teremtők jól tudják, hogy az erkölcstelen világban a példamutatás az igazi erő."

"Az egész életünk egy csatatér, ahol valami ellen küzdünk."

"Olyanok vagyunk, mint egy virág, amit nem mindegy, hogy mivel öntöznek."

"Szépen beszélni. Kedvesnek lenni. Kitartani. Jót gondolni. Adni. Nem bántani. Fogadni, nem elutasítani. Szeretni. Figyelemmel más felé fordulni. Meghallgatni. Becézni. Nem ítélni. Elvárások nélkül adni. Mindez soha nem függhet attól, hogy a másik megérdemli-e. Hogy kiérdemelte-e. Tetteivel, szavaival, cselekedeteivel. Ezeket valójában nem másnak adod, hanem magadnak. Ezeket csak olyan lélek képes gyakorolni ki tiszteli önmagát. Tisztelni viszont az tudja önmagát, aki ismeri is igazi
természetét. Aki ismeri az igazi természetét, az mer megismerni másokat. Ha mersz megismerni másokat, akkor rájössz, hogy az életük, a cselekedeteik, a szavaik csupán külső máz, amely elfedi a lelküket. Ezért nem ítélsz többet, és az sem fog felmerülni benned, hogy megérdemlik-e a szereteted. Ez túl van a mártírság állapotán, ami a saját drámád jobb színben feltüntetése önmagad és mások előtt. Ez túl van a játszmákon. Többé nem mérlegelsz semmilyen szempont szerint. Megérdemlik-e.
Lehet, hogy a cselekedetei szerint nem.De az a csodás,hogy ez többé az eszedbe sem jut. Az ő játszmája már nem érinti a Te szeretetedet.
Szépen beszélni. Óvni. Védeni. Adni. Kedveskedni. Figyelni. Szeretni."


"Tele zsákba egy ponton túl már nem lehet pakolni. Kiszakad. És valójában ezek
a kiszakadások életünk legcsodásabb pillanatai Lehetőség arra, hogy eleged legyen végre egyszer a zsákjaid telepakolásából. Csak működj együtt!
Fogadd, ami jön, és aztán tégy érte! Csak tedd, ne akard! A gondolatok alapvetően nem képesek megváltoztatni az érzelmeket. A gondolatok minősége zárt és kemény, az érzelmek pedig áramlóak és az örökléttel utaznak. Ez olyan, mintha egy szobába bezárnál valamit, ami tágul, és folyamatosan mozgásban van. Megkeresi a legkisebb rést, ahol kibújhat, hogy elárasszon, és minőségével megváltoztasson mindent.
A tudatosság nem az, ha az elmével igyekszel befogni egy vadlovat – ami az érzelmek minőségét szimbolizálja –, hanem ha úgy tudod vezetni az érzelmeidet, hogy nem kell lakatra zárnod szűk szobába ahhoz, hogy az
erejével szárnyalj. A szenvedést az okozza, hogy az elménkkel, a gondolatainkkal akarunk fogva tartani és kézben tartani olyan minőségeket, amelyek természetüktől fogva szabadok. Aminek lényege a szabadság, az
megtalálja az utat a szárnyaláshoz. A kérdés az, meddig akarsz börtönőrt játszani a saját érzelmeidet rabként tartva?"

"A kérdés az, meddig akarsz börtönőrt játszani a saját érzelmeidet rabként tartva?

"Egy idő után minden tragédiámat elkezdtem katalizátorrá kovácsolni, ami előre vitt."


Jó olvasást! 
♥

Ne feledjétek a mottót, nincs időm rossz könyvekre! #nincsidőmrosszkönyvekre

Előző bejegyzésem: Újévi-fogadalmak-booktag-2023
Előző könyvajánlóm: Kővágó-Sára-kétségek

A recenziós könyvekről általánosságban szóló írásomat is ajánlom, kérlek, olvasd el hozzá, ha érdekel a téma. Minden-amit-recenziós-posztokról-nálam-tudni- kell

Minden további könyvajánlót megtalálsz a blogon. Érdemes nézelődni a kategória fül alatt is, ahol címkeként szedve látod az összes bejegyzést.


Remélem még találkozunk, én ugyanis
hamarosan jövök!



A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges. 
Minden jog fenntartva
Copyrigth,© Kutasi Edina 2017-2023



































Share
Tweet
Pin
Share
No comments
Older Posts

Magamról

Saját fotó
dontforgettosmileandread
Teljes profil megtekintése
Edina vagyok, könyvmoly és orvostanhallgató egyetemista. Hiszem, hogy a könyvek és az olvasás sosem megy ki a divatból. Minden könyvből magaddal viszel valamit, minden könyvvel te is több leszel! Az oldalaim az alkotásaimmal vannak tele, szívügyem és legkedvesebb misszióm, hogy a könyvek iránti szeretetből át tudjak adni az olvasóknak. A mai világban nagy szükség van a könyvek varázsára, ezért írok én. Ha olvasnivalót keresel, tudok egy jó könyvet ! Igyekszem az Instagram oldalamat kiegészítve és attól picit el is rugaszkodva személyesebb hangvételben mesélni a könyvélményeimről, no meg arról, ami épp foglalkoztat. Hogy milyen rendszereséggel várhatóak posztok? :
"Vannak folyamatok, amelyeket nem lehet gépesíteni, mert szeretettel kell hozzájuk kezdeni, példának okáért ilyen az írás is. (Isabel Allende) "

Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm!

Ahol még megtalálsz

  • Instagram
  • Moly
  • Facebook

Kategóriák

könyvmoly (113) könyvajánló (63) kedvenckönyveim (52) lélektani regények (44) utazzkönyvekkel (43) életstílus (27) regény (26) romantikus (24) blogger (21) thriller - krimi (20) BuJo (14) olvasmányösszegző (14) Karácsony (10) motiváció (9) nyár (8) social media (7) Colleen Hoover (6) Álomgyárkiadó (6) 21.századkiadó (5) egyetemista (5) iskola (5) KővágóSára (4) Libertine (4) orvosi vonatkozású (4) szórakoztató irodalom (4) Agatha Christie (3) Diana Hunt (3) FarkasAnett (3) Lontai Léna (3) klasszikusok (3) memoár (3) utazás (3) Librikiadó (2) SiennaCole (2) szépirodalom (2) Elin Warner (1) Newline-kiadó (1) Sarah Pearse (1) tél (1) évzáró (1)

Látogatók

Legutóbbi bejegyzések

Visszatekintés- blogarchívum

  • ▼  2025 (11)
    • ▼  december (1)
      • Negyedik negyedéves összegző - évzárás az idei leg...
    • ►  november (1)
    • ►  október (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  május (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
  • ►  2024 (28)
    • ►  december (3)
    • ►  november (2)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (1)
    • ►  május (3)
    • ►  április (3)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
  • ►  2023 (27)
    • ►  december (2)
    • ►  november (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (2)
    • ►  június (1)
    • ►  május (3)
    • ►  április (5)
    • ►  március (3)
    • ►  február (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2022 (25)
    • ►  november (2)
    • ►  október (1)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (3)
    • ►  június (5)
    • ►  május (4)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (2)
    • ►  január (1)
  • ►  2021 (10)
    • ►  november (1)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (2)
    • ►  május (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (1)
  • ►  2020 (11)
    • ►  december (2)
    • ►  november (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  április (1)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2019 (18)
    • ►  november (1)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (4)
    • ►  május (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2018 (42)
    • ►  december (2)
    • ►  november (2)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (6)
    • ►  június (4)
    • ►  május (4)
    • ►  április (3)
    • ►  március (4)
    • ►  február (3)
    • ►  január (3)
  • ►  2017 (31)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (4)
    • ►  szeptember (5)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (4)

Ezt a könyvet olvasom jelenleg:

Created with by ThemeXpose