dontforgettosmileandread

Kedves Olvasó: üdvözöllek a személyes blogomon. Az oldalon többségében könyvajánlókat, értékeléseket és olvasmányösszegzőket találsz, továbbá bejegyzéseket életmód, egyetem, blogger és utazás témákban. Remélem tetszeni fognak tartalmaim, melyekhez Instagramon (@ktssyedina) további képek társulnak.♥ Jó olvasgatást és böngészést kívánok! Edina

Sziasztok!

Hamar el is érkezett a vissza a suliba bejegyzéssorozatunk első állomása. Ezúttal a rutinomat fogom bemutatni, hogy miként készülök az iskolára, illetve egy pár rendszerezési tippet is adok. Elöljáróban azért engedjetek meg nekem egy pár infót arról, mi lesz most velem szeptembertől. Talán nem tudjátok, de ősztől én már nem a középiskola padjait koptatom majd, hanem egyetemista leszek. Kicsit furcsa ezt még kimondani, szinte hihetetlen is, hogy elrepültek a gimis évek. De ! Már nagyon várom ! Új kihívások, új emberek, új tantárgyak és új dolgok tömkelege vár ránk.
Egy valami azonban nem változott, a készülődésem a régi. Nézzük hát:

1) Az asztal
A nyaraim szerves részévé vált már a nagy asztalrendezés, amikor mindent lepakolok az asztalomról, kiveszem a fiókokban lévő jegyzeteket/tanszereket és mindent letörlök, a polcok is szinte üresen mennek vissza. Átnézem az asztalon lévő tolltartókat, minden toll ír e, ceruzákat hegyezek stb.


2) Selejtezés
A kivett cuccokat átnézem, kell e minden , ami nem , azt kidobom. A tavalyi füzeteket és tanszereket is kiszelektálom. Idén ez különösen hosszú időt ölelt fel, hiszen az egész gimis évek alatt felhalmozott füzetek/jegyzetek/tankönyvek sorsáról kellett döntenem: lesz, hogy még szükségem lesz rá vagy szeptember első heteiben beviszem majd a (régi) sulimba, esetleg már nem használható, akkor az kuka.


3)Vásárlás
Ha mindez megvan, jöhetnek az újak. Idén nagyon kevés dolgot vásároltam, hiszen én magam sem tudtam pontosan miket kellene vennem. De -papírírószermániásénem- nem tudtam üres kézzel távozni egy papírboltból sem: számos post-it, jelölő, jegyzetfüzet azért idén is hazajött velem.
Néztem több YT videót és olvastam blogposztokat is, ki mit vett még, így további dolgokat is beszereztem.


4) Ruhák

Mivel évszakot is váltunk , nem árt átnézni a ruhatárunkat. Én ilyenkor mindig előveszem a kora őszi darabjaimat és elteszem a nagyon nyári ruháimat. Sokszor fel is próbálom őket, hiszen változunk így az a biztos, ha nem reggel, indulás előtt jövünk rá, hogy nem lesz kényelmes az adott darab.



Remélem hasznos volt számotokra ez a bejegyzés. Írjátok meg kommentben, ti mivel készültök a sulira illetve, hogy hanyadik osztályba mentek/ hanyad évesek vagytok.

A bejegyzéssorozat nem áll meg, még készülök nektek pár poszttal tanulásról, könyvekről stb.
Örülnék, ha megírnátok, ti miről olvasnátok szívesen a témában.

Jó sulikezdést mindenkinek, addig is pihenjetek amíg még lehet! ♥

Ha úgy gondoljátok, hogy a bejegyzés tetszett nektek, kérlek, jelezzétek egy kommenttel. Nagy örömmel venném, ha megosztanátok, hogy minél több emberhez eljusson. Köszönöm! ♥
              
Hamarosan jövök, 

Edina. 



Előző bejegyzésem: insta-vs-valóság-2

Témába vág: Iskolával kapcsolatos posztok

Képek forrása: Pinterest


Share
Tweet
Pin
Share
No comments
Sziasztok!

Elérkezett az insta vs valóság bejegyzéssorozat következő része. Ismét kiválasztottam 5 szerencsés képet a feedemből, amelyekről lerántjuk a leplet. Mert minden insta képemnek története van. Ahogy az előzőeknek, így ezeknek is! Tartsatok velem!

1) Egy kis séta

Avagy PR fotózás. Tavalyi nyár elején kaptam a Happy Socks-tól egy kis csomagot. Mivel nem akartam basic képeket lőni, nekiálltam kompozíciókat kreálni. Abban már biztos voltam, hogy szabadtéri fotózásra kell menni. Így hát megkértem a barátnőmet, hogy álljon zokni modellt nekem. Először fotóztunk együtt akkor, azóta meg már megannyit. Nagyon jól sikerültek a képek és remekül szórakoztunk.

A debreceni Nagyerdő eléggé kedvelt hely a városban, ezért eldöntöttük, korán megyünk, hogy senki ne zavarjon minket a képek elkészítésében. Tényleg koránra sikeredett, már 8 körül a parkban voltunk.

Egyszer csak megszületett ott a helyszínen a fejemben a kép ötlet. Réka először nem nagy értette mit akarok, csak azt mondtam neki, mindegy, lépdelj a zoknikban.
Szerencsére nem sokan láttak minket, hiszen konkrétan majdnem hasaltam a hídon, miközben barátnőm oda vissza sétált.

Rengeteg féle kép készült csak ebből. De azt hiszem, megérte.



2) Virágszirmok

Szeretem a könyves képeket, de hiszen ezt tudjátok. Gondoltam feldobom az egyik ilyen képemet virágokkal, mert az mindig jól néz ki és könnyű elkészíteni.
Aha.
Gondoltam én.

Több nyitott könyvvel is próbálkoztam, de  mindig becsukódtak, amint rájuk ejtettem a magasból a szirmokat. Kellemesen eshetett nekik, miután becsukódtak. De nyugi, nem 8 napon túl gyógyuló volt a sérülésük, csupán egy két karcolás.

De végül egy keményborítós kötettel próbálkoztam, ezzel pedig a végeredmény olyan lett, amilyet 100 képpel előtte preferáltam volna.

3) Yummy

Az egyik kedvenc fagyizóm lett mostanában a Yummy. Egyrészt azért, mert saját magunk nyomhatjuk ki a kívánt adagot az ínyencségekből. Másrészt pedig, hogy a kreativitás itt sem szab határokat. Emlékszem annyira büszke voltam erre az "alkotásomra", fotóztam nagyba, amikor is a mellettünk lévő asztalhoz leült két lány. Nos az ő fagyijuk volt A fagyi. Szerintem az összes ízből volt belesűrítve a tálba, rengeteg feltéttel. Baromi jól nézett ki.
Keserű mosollyal eresztettem lejjebb a kamera elől a saját tölcséremet, amiről egészen addig azt gondoltam, csodás lett.

Kössz csajok, sikerült romba dönteni a fagyi adagoló önbizalmam.


4) Nyugis délután

Nos, igen. Csakhogy akkor egyáltalán nem olvastam, csak elővettem a könyvet, mert hú de jól néz ki. Csupán limonádézni ültünk le, ahogy a nagyok szokták mondani :  *a könyv csupán illusztráció*.

(Egyébként sem tudtam volna pont azt a könyvet olvasni, mert addigra azzal már végeztem. Azt sem tudom miért vittem el. Tudjátok nem volt elég nehéz a táskám, gondoltam megsétáltatom már a könyvespolcon elgémberedett lapjait...)

5) Fagyi

Ismét. Csodálatos Szentenderi fagyim, ami egész eddigi életem legdrágábbjaiból való. Csakhogy a kedves cukrászdás még a tölcséren is spórolt, mire lefotóztam az oldaláról mindenünnen csöpögött a fagyi a kezemre. Thx.


Ennyi lett volna ez a kis kulisszatitkos bejegyzés, remélem mosolyt tudtam csalni az arcotokra!
Mindez azt is bizonyítja, amit az Instán látsz, nem minden! A képeknek történetük van és ebben a bejegyzéssorozatomban lerántjuk a leplet róluk! Tartsatok velem a következő Insta vs Valóság posztban is.


Ha úgy gondoljátok, hogy a bejegyzés tetszett nektek, kérlek, jelezzétek egy kommenttel. Nagy örömmel venném, ha megosztanátok, hogy minél több emberhez eljusson. Köszönöm! ♥

Hamarosan jövök, 

Edina. 


Előző bejegyzésem:Könyvajánló 15

Még több Insta vs Valóság posztot: a fotózás és  a social media címkénél találtok. 


Share
Tweet
Pin
Share
4 comments
Sziasztok!

Ma ismét egy ajánlóval érkeztem, ez azonban kicsit más lesz, mint az eddig megszokottak.
Még tavaly év elején ( te jó ég, milyen rég volt!) jártam pár antikváriumban, itt, Debrecenben. Fel is szerelkeztem jó néhány könyvvel. Az egyik ott szerzett kötet volt Wendy Mass 11 szülinap címűje is. Őt fejeztem be az imént. Pontosabban, amikor még ezt a könyvajánlót írtam, volt még hátra 20 oldal. Az olvasása közben több minden is eszembe jutott, ezért úgy döntöttem először papírra vetem a gondolataimat, még mielőtt a végére érek ennek a könyvnek.

Hogy őszinte legyek, azon is sokat gondolkoztam, egyáltalán kitegyem e ezt a bejegyzést, de végül csak oda kattintottam a közzététel gombra.

Engedjetek meg nekem azonban előtte egy kérdést. Ti hány pöttyös könyvet tudtok felsorolni? Vörös, Arany , Rubin? Igen, ezek nekem is megvannak. De tudtátok, hogy például bíbor és narancs pöttyel ellátottak is vannak? Nos, én nem. Ráadásul a vörös és a bíbor között vajnyi kevés különbség van, főleg olyan "gyér" fényben, mint amilyen abba a boltban volt, ahol vettem.

Gondolom kitaláltátok, bíbor pöttyös könyvet vettem. Aki eddig nem tudta volna, annak elárulom, ez a 14 év alatti fiataloknak való. Na, de most , hogy kiveséztem a háttértörténetet térjünk át magára a sztorira.

Már írtam korábban, hogy minden KMK-s könyv jobb sarkában van egy szó, ami jellemzi a könyvet. Ezúttal a feldob volt az. Igaz!

A történet Amandáról szól. Aznap van a lány 11. születésnapja.  Tudni kell róla, hogy  születése óta jó barátok Leóval. Mindig együtt is tartották a szülinapi partijukat, tekintve, hogy egy napon látták meg a napvilágot. Az első szülinapjukon megtanultak járni, az ötödiken kézzel készített cserépbe virágot ültetni. A 10. megtanulták, minden kimondott szónak ára van, amit nem lehet csak úgy visszaszívni.
Pont egy éve, ezen a partin, a lány fültanúja lesz egy beszélgetésnek Leó és a barátai között. Összevesznek, elhagyja a házat és azóta sem beszélnek. Most először töltik  külön majd a születésnapjukat. Két külön buli, a megszokott egy közös helyett.

Amanda tizenegyedik születésnapjának boldogan kellene telnie. Ehelyett egy szúrós jelmezben feszeng, amelyet anyukája választott, és már pirosra csípte a nyakát. A kényelmetlen cipője már csak hab a tortán. Mindemellett a város másik felén ex legjobb barátját egy fergeteges bulival ünneplik. Hatalmas rock banda, hipnotizőr és egy sztárfocista is a fellépők között van egy óriási  sárkánygyík kíséretében. Ez nem fair. És, ha mindez nem lenne elég, Amanda barátai is szeretnének ott lennii a volt barátja buliján. A lány alig várja, hogy túlléphessen végre ezen a szörnyű napon.

Akad azonban egy kis bibi.  Másnap újra péntek van, az óriási spongyabob lufi pedig ismét ott van a szobája közepén. Mindez újra és újra megismétlődik. Amikor Amanda már azt hinné elment a tíz év alatt összegyűlt esze is rájön, nem ő az egyetlen, aki újra éli Június 5-ét. Igen, Leo is. Pontosan tizenegyszer. Ez idő alatt pedig meg kell tanulniuk hogyan lépjenek tovább, több értelemben is.


Bájos, kedvek történet. Bárcsak egy kicsit hamarabb olvastam volna el, mondjuk úgy jó 5-6 évvel . Ahhoz képest azonban, hogy ez egy gyermekkönyv, meglepően jó történet. Tetszik a cselekményvezetés, a feltárás és az a csöppnyi bűbáj, ami benne van. Újra a 10 éves énemet hozta elő, újra tizenegy éves lehettem, ha csak pár órára is. A varázslat miatt rögtön beugrott Bibi blogsberg meséje. Kinek van meg?

Alapvetően jó sztori. Minden könyvnek kicsit az is a célja, hogy kikapcsoljon, elszakítson a valóságtól. Ez alapvetően megvolt. Valami azonban mégis hiányzott. Nem tudom pontosan minek, de a hiányát éreztem.

Május közepén voltam a barátnőmmel az egyik helyi könyvtárban, ahol szembe találkoztam Wendy Mess 12, Végre c könyvével, mely mint utóbb kiderült, az előző folytatása. Akkor, mivel még nem néztem meg jobban, hogy nem feltétlen én vagyok a célközönsége a könyvnek. Így hát, kikölcsönöztem.

Most, hogy elolvastam az elsőt, vonakodom, folytassam e. De végül is, ha már kivettem, miért ne? Elkezdtem.

Ahogy számítottunk rá, újból aranyos kategória. Ezúttal főszereplőnk Rory, aki alig várja, hogy betöltse a 12-t. Komplett listája van arról, miket szeretne kívánni, ezen a jeles napon, amikor már mindent megkaphat. Mobiltelefon, saját házi állat, egyedüli otthon maradás és sok minden más. Vicces, de ha belegondolunk, mi is ilyeneket kértünk akkoriban, ugye? A tizenéves korod elején azt hitted felnőttél, pedig valójában még nem sok mindent tudhatsz a nagybetűs életről. Rory azt gondolja csak úgy lehet menő, ha munkája van, Quarty billentyűzetes 12 megapixeles telefonja és miegymás. Tényleg fel kell nőnie. Meg kell tanulnia, hogy nem minden a külső, hogy milyen felelősséggel jár egy háziállat és milyen veszélyei lehetnek, ha mindent ki akar próbálni. Csak, hogy pár emlékezetes pillanatot említsek a könyvből. Rory szeretne szemüveg helyett kontaktlencsét, ám rá kell jönnie, hogy az nem olyan mulatságos, mint hitte. Szeretne bársonyos lábakat, ám de első találkozása a borotvával, eléggé véres fordulatot vesz. 12 éves korára szeretné kilyukasztani a fülét, de itt sem jár sikerrel. Akárcsak a kalózok, leragasztott szemmel, bekötött lábbal, nagy kalapban kell közlekednie az incidens végére. Helyzetén az sem segít, hogy épp a héten forgatnak az iskolájukban egy fimet, híres sztárok szereplésével. Statiszta lesz. Érdekes napok elé néz.

Hogyan oldja meg a helyzetet? Miként igazolódik be az, amit egy idős hölgy mondott neki, miközben kihúzta őt a csatornából az osztálykiránduláson? Nem kaphat meg mindent, amire vágyik. Vajon hogyan értette ezt és ki volt az a néni? Mindenre fény derül a könyvből!

Szeretnél újra gyerek lenni akárcsak pár órára is? A siker garantált, tutira élvezni fogod. Kedvesen, humorosan tárja elénk az írónő a kisgyermekekből tinivé érés nehézségeit.

Nem mondom, hogy újraolvasós lesz, sőt! De úgy gondolom, arra az 1-2 órára, ami alatt elolvastam őket, kikapcsolt.

Ígérem több ilyen gyermek sztorit nem hozok, de úgy éreztem, néha kell ilyen is!


Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/4

Karakterek: 5/4

Borító: 5/3 - elég snassz 

Cím: 5/ 5 - alapján kitalálható a sztori

Stílus: 5/4 - meglepően jó

Szórakoztatás: 5/5 - engem kikapcsolt

Vége: 5/5- teljesen kiszámítható, happy end

Kiadás: KMK, 2015, 2017

Oldalszám:224, 264



Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               

"Leó feltartja a kettétört ébresztőórám darabjait. 
– Kemény reggel, mi?"

"Nos, (…), nincs alkalmasabb időpont, mint az éppen most."


"– Az élet nem csak abból áll, hogy növeljük a sebességet."



Szép hetet mindenkinek

Ha úgy gondoljátok, hogy a bejegyzés tetszett nektek, kérlek, jelezzétek egy kommenttel. Nagy örömmel venném, ha megosztanátok, hogy minél több emberhez eljusson. Köszönöm! ♥


Hamarosan jövök, 

Edina.

 Előző bejegyzésem: the-reading-rush-élménybeszámoló



Share
Tweet
Pin
Share
No comments
Sziasztok!

Augusztus első bejegyzése miről másról szólhatna, mint a könyvekről? Július utolsó hetében én is részt vettem a "The reading rush" olvasási maratonon. A kihíváson -amely eddig booktubeathon néven volt ismert- már másodjára veszek részt. Tavaly sikerült 7 nap alatt 7 könyvet (lásd itt) elolvasnom, idén azonban "csak" 6 -ra redukáltam. Ez csakis a szempontok miatt volt, mert kettőhöz sehogy sem találtam különböző köteteket a már meglévőimből.  De nembaj, szerintem ez így is egy jó teljesítménynek mondható. A mai bejegyzést egy ajánlónak mondanám, de szintén rendhagyó, hiszen ma HAT kötetről fogok ma mesélni Nektek, teljesen különböző témában, tartsatok velem!

1) Olvass el egy lila borítós könyvet (kis rész is érvényes):
Vass Virág - Ringass, Amadeus!

Természetesen idén is sikerült jó hosszú könyvvel nekikezdenem a kihívásnak. Ahogyan tavaly, most is egy 400+ oldalas könyv várt rám hétfőn. 
Annyit elöljáróban tudni kell, hogy elég régóta ott lapul már a polcomon ez a kötet. De mindig akadt más, amit olvashattam, most azonban, amikor megláttam a LILA szempontot, egyből ez a könyv ugrott be. Hiszen nemcsak a borítója, az összes lapja is lila színben káprázik, nagyon jól néz ki véleményem szerint. Így hát egy pont pipa, kezdhettem az olvasást.
Nagyon örülök, hogy egy nap alatt kellett elolvasni, mert a sok szereplő, név és helyszín miatt nehezebb lett volna a megértés, ha hosszabb időre félbemarad. Izgalmas, cselekményes, romantikus családregény, de megjelenik benne a lélektaniság is. Egyszerre több szálon és több időben járunk. Az idősíkok közbeni ugrálás az elején nehezíti a megértést, de a végére minden összeáll. Kiváltképp jó döntés volt, hogy vártam az elolvasásával így érettségi utánra, mert a múltban játszódó, történelmi események így még izgalmasabbak voltak. Sokszor eszembe jutott: jéé, ezt is tanultam, meg erről is hallottam. Hiszen, van, ami nekünk, tízes éveinkben járóknak már csak történelem. A balaton, a 80as évek. Ugyanakkor a romantikus szál is közbe vágott, sőt nekem kiváltképp tetszett a lélektani folyamatok (értsd: több szereplő is a pszichológusnak önti ki szíve bánatát és életének jó és kevésbé jó történéseit). Összességében tetszett a könyv, meglepően élveztem az olvasását, hamar el is repültek az oldalak.
Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/4
Karakterek: 5/4
Borító: 5/5*
Cím: 5/ 4
Stílus: 5/5
Szórakoztatás: 5/5
Vége: 5/4
Kiadás: 2012, Ulpius
Oldalszám:412


Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               
"– Az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja."

"– Nahát. Ugye a szerelem… mármint az a fajta Rómeó és Júlia találkozás ritkább, mint hinnénk. Nem is baj, mert… 
-…abba egy kicsit bele kell halni?"

" - Utálom ezt a világot!
Köszem Adem dús hajába fúrta az ujjait.
- És honnan vegyek neked másikat?"

" Az a különbség a sóvárgás és a megvalósítás között... - magyarázta.... - hogy aki sóvárog, az csak követel valamit a jövőtől, amiben a lelke mélyén maga sem hisz. Az emberek többsége ezzel tölti élete nagy részét. Koncentráld az erődet! Tűzz ki apró célokat, képzeld el, mintha már el is érted volna, hogy a kép a tudatalattidban rögzüljön. Aztán kezdj el dolgozni a jelenben minden egyes lépésért. Ezt tudod tenni - mondta. - Ez a sikeres ember stratégiája."

"Én az az ember vagyok, akit nem lehet terelgetni. Csak arrébb pofozni..."





2) Olvasd el egy szerző első könyvét
Zakály Viktória : Szívritmuszavar

3) Olvass el egy könyvet ugyanazon a helyen
Zakály Viktória: Hanna örök

A kedden és szerdán olvasottakat egy pont alatt elemezném, hiszen egy sorozat. Nos, tudom, hogy ebben a posztban több könyvet elemzek és rövidre kell fognom ,de ennél a könyvnél nehéz. Annyira mély mondanivalója van, megterhelő róla beszélni. Az olvasónaplómba ezeket írtam: "még az elsőre furcsának tűnő, E/2 személyű monológszerű elbeszélés ellenére is nagyon szerettem. Történet egy egyszerre csodálatos, de fájdalmas szerelemről, mely magában hordozza a végzetét. Papírcsepit elő! "
És akkor ezután már válthatnánk is a következő könyvre, de azért elmélkednék még egy picit.
Érdekesnek tartottam, hogy az első kötetben mindvégig homály fedi a főszereplők neveit és csak a mellékszereplőket ismerjük név szerint. De ez a végére még tetszett is, figyelemfelkeltő volt és ennek ellenére is élvezhető. Talán mindegy is kikkel történt meg, mert bármelyikőnk lehetett volna a helyükben. Egy megrázó és szomorú történet. Kicsit nyomasztó is volt olvasni, a párbeszédek hiánya méginkább a/az (el)gondolkodásra késztet. Szépen megírt történet, teljesen fenntartja az érdeklődésünket, várjuk a végét, de azért sejtjük is, hova fogunk kilyukadni. A csöngei táborban kibontakozó szerelem egy fiú és lány között vajon csak egy pillanatnyi fellángolás, amely öt nap múlva- a tábor végeztével - elfelejtődik? Hát, nem éppen. Hosszú évekig sem tudják egymást elfelejteni, ahhoz viszont nem elég bátrak, hogy kilépjenek a megszokottból. Vagy mégis? Valamelyikük elszánná magát, de mi lesz a másik válasza?
Keserédes, szívbemarkoló sztori a második részben is folytatódik még több bonyodalommal. Talán a Hanna örök még jobban tetszett, mint az első rész. Engem nem könnyű meghatni, de ennek a könyvnek sikerült. Plusz, már csak a csodálatos kifejezésmódért is felkerült a "kedvenc könyveim" listára! Olvassátok, nem bánjátok meg...
Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/4
Karakterek: 5/4
Borító: 5/3
Cím: 5/ 5
Stílus: 5/5*
Szórakoztatás: 5/? - inkább mély érzelmek felszínre hozatala
Vége: 5/4
Kiadás: 2012 és 2013
Oldalszám: 208 és 210 

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               
"Meghalni a szerelemért? Nem nagy dolog, könnyű feladni, és a könnyebb utat választani, de élni a szerelemért, vagy anélkül, ez az igazi küzdelem."
"Mindig a lelkiismereted rendezgeted, ez veled a legnagyobb baj, hogy nem bírsz emberi lenni, törvényt szegni, bűnös lenni és hagyni, hogy csak úgy megtörténjenek a szép dolgok, amitől azt mondhatjuk, igen éltem az életet és az élet is élt engem. "
" Mind te voltál, és egyik sem voltál te."
" Tudod, a vonatozás olyan, mint az élet. Egy utazás, felszállsz, és rajtad múlik, hogy érzed magad, amíg megérkezel. Bosszankodhatsz sok minden miatt, de ha élvezed a kilátást, és új ismeretségeket kötsz, akkor később nem a cél fog számítani, hanem az út."




4) Olvass el egy könyvet, amit már tavaly el szerettél volna
Agatha Christie : Gyilkosság meghirdetve

Az előző napok fokozott depresszív hatása után úgy döntöttem, kellene valami kevésbé megrendítő, mert kezdem pocsék hangulatban érezni magam, már elnézést a kifejezésért. Így hát csütörtökön a gyilkosság meghirdetve-nel folytattam a kihívást. Az idei kihívásból sem maradhatott ki a krimik királynője ! Tudjátok, hogy odavagyok AC regényeiért, sokat olvastam már tőle, de ez a könyv felülmúlta az eddigieket. Egyszerűen letehetetlen volt. Izgalmas, tele csavarokkal és fordulatokkal. A cím és fülszöveg már önmagában is figyelemfelkeltő, hiszen kit ne érdekelne egy olyan gyilkosság, amelynek tudja a pontos helyszínét és időpontját? Hát már csak azért is megnézzük, nem? Így voltak ezzel a falu lakosai is, sőt, szimplán azt gondolták, a klasszikus gyilkosos játékot fogják játszani. A játék azonban nagyon is valódi volt, pontban fél hétkor elalszik a lámpa és három lövés dördül el. Na, de ki és miért? A látszólag egyszerűnek tűnő történetet végül a kedves, öreg hölgy, Miss Marple fogja megoldani két kötögetés közben. A drámai megoldás pedig, háát... én általában szoktam sejteni, ki az elkövető, de itt? A végén már feladtam a kutatással és csak élveztem a történéseket. Az utolsó fejezeteknél, amikor InterCity üzemmódba kapcsoltunk és sorra zúdultak az olvasóra az információk, többször is vissza kellett lapoznom, hogy.. tessék? Ez nem lehet igaz! Úgy meg lettek tekerve a szálak, hogy csak na!
Tökéletesen megírt krimi, ha még barátkoztok a műfajjal vagy az íróval, kezdjétek ezzel a könyvvel!

Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5*
Karakterek: 5/5
Borító: 5/5*
Cím: 5/ 5
Stílus: 5/5*
Szórakoztatás: 5/5**
Vége: 5/5*
Kiadás: 2010, Európa
Oldalszám: 344

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               

"Az olyan emberek, akik neheztelnek a világra, mindig nagyon veszélyesek. Úgy gondolják, hogy az élet adósuk maradt valamivel."

"– Az intelligencia még nem minden – csóválta fejét Miss Marple."

"A boldogság vagy a boldogtalanság oka mibennünk van."





5) Olvass el egy könyvet, amelynek nem emberi főszereplője van
6) Olvass el egy könyvet, amelynek címében 5 vagy annál több szó van

W. Bruce Cameron - Egy kutya négy útja - egy újabb regény az embereknek

Őszintén kíváncsi voltam, mit tud adni majd ez a regény. A szerzőtől már olvastam-a jóval szerényebb oldalszámot kívánó- karácsonyi kutyavásárt, amit nagyon szerettem, illetve láttam filmben eme könyv elődjét, az egy kutya négy életét, így már ismertem az alapkoncepciót. Az ott megismert Buddy hal meg a könyv elején. Már ő is úgy gondolja, többször nem születhet ujjá, hiszen teljesítette feladatát, a varázslat ismét megtörténik és újra kölyökkutyaként ébred. Mollyként már biztos benne, hogy a korábban már megismert Clarity-re kell vigyáznia, mint friss küldetés. Clarity anyja híres énekesnőként járja a világot, fittyet hányva anyai kötelezettségeire hetekre magára hagyja a lányát , nem törődik vele. A lány mentális betegséggel és testképzavarral küzd egyedül, mígnem magához veszi Molly kutyust a legnagyobb titokban. Amikor az egész kiderül Clarity választás elé állítja állatellenes anyját: vagy maradhat a kutya vagy elmondja a bíróságon miképp nem bánnak vele otthon. Anyja, Glória az előbbit választja és folytatódik a történet, melyben megismerjük egy fiatal lány jellemfejlődését, meg sok minden mást....
A kötet felveti azt a kérdést: vajon mi vigyázunk házi kedvenceinkre, vagy fordítva. Szívmelengető történet az odaadó, feltétel nélküli szeretetről.

Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5
Borító: 5/5
Cím: 5/ 4
Stílus: 5/5*
Szórakoztatás: 5/4
Vége: 5/5*
Kiadás: 2012
Oldalszám: 348

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               
"Nem a kutyáknak kell gondoskodniuk egymásról, hanem az embereknek a kutyákról.
" (…) az emberek bonyolult érzésein egy kutyának nehéz kiigazodnia."
" Szükséged van valakire, aki hisz benned.Én hiszek benned CJ. Mindig is hittem -mondta Trent."
" Jó kutya voltam, aki már sok mindent átélt, és új feladatával is meg van elégedve: nem tartoztam senkihez, mégis mindenkihez."





7) Olvass el egy könyvet, majd nézd meg az adaptációját
Rachael Lippincott - Mikki Daughtry - Tobias Laconis : Két lépés távolság

Kétség sem fért hozzá, hogy ehhez a ponthoz a két lépés távolságot fogom elolvasni. Nemcsak azért, mert végre sikerült megszereznem, hanem azért is mert nagyon nagy hype kering körülötte. És milyen az emberi természet? Kíváncsi! Én is az voltam erre a könyvre, nagyon-nagyon érdekelt.
És nem is csalódtam, egy nagyon emberi, nagyon valóságos történetet kaptam, szerethető szereplőkkel. Érdekelnek az ehhez hasonló történetek, ilyenkor mindig előtérbe kerül, hogy mennyire hálásnak kell lennünk azért, hogy egészségesek vagyunk, mert minden más megszerezhető...
Beszippantott Will és Stella története, csak úgy fogytak a lapok. Észre sem vettem, milyen hamar elrepült az idő.. Egy csoda ez a könyv! Úgy érzem, egy külön bejegyzést is fogok szentelni a könyvnek, mert kell, hogy beszéljünk róla!
Addig is, olvassátok és nézzétek a filmet, ami szintén felemelő!

Pontozás / tudnivalók:📚📚                   
Történet: 5/5*
Karakterek: 5/5*
Borító: 5/4 - nem szeretem túlzottan a filmes borítókat..
Cím: 5/ 5
Stílus: 5/5*
Szórakoztatás: 5/? -szívszakító
Vége: 5/5*
Kiadás: Maxim , 2019
Oldalszám: 272

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               
"– Ez csak az élet. Észre sem vesszük és vége lesz."
"A szerelem az szerelem."
"Ezen a világon mindenki kölcsönkapott levegőt szív!"
"Ajaj! Olyan vagyok, mint egy szarvas a reflektorfényben, nem vagyok benne biztos, hogy futnom kellene, vagy egyszerűen csak várjam a következményeket."




Ezennel véget is ért a hét. Összesen 1794 -azaz ezerhétszázkilencvennégy oldalt- olvastam el.
Ez azért is szép számnak mondható, mert majdnem 100 oldallal több, mint a tavalyi kihíváson elolvasott oldalak száma. Nem volt a héten könyves csalódásom, aminek hihetetlenül örülök. Viszont, azt még el kell mondanom, mindezek ellenére fárasztó is volt a hét. Így úgy döntöttem, hogy tartok egy kis könyv-stopot július végén.
(Azóta viszont újra olvasok ,  most éppen a Kiűzetés a paradicsomból-t. )


Szép hetet kívánok mindenkinek!

Ha úgy gondoljátok, hogy a bejegyzés tetszett nektek, kérlek, jelezzétek egy kommenttel. Nagy örömmel venném, ha megosztanátok, hogy minél több emberhez eljusson. Köszönöm! ♥
              
Hamarosan jövök, 

Edina. 


Előző bejegyzésem: rendhagyó-könyvajánló-2




Share
Tweet
Pin
Share
2 comments
Newer Posts
Older Posts

Magamról

Saját fotó
dontforgettosmileandread
Teljes profil megtekintése
Edina vagyok, könyvmoly és orvostanhallgató egyetemista. Hiszem, hogy a könyvek és az olvasás sosem megy ki a divatból. Minden könyvből magaddal viszel valamit, minden könyvvel te is több leszel! Az oldalaim az alkotásaimmal vannak tele, szívügyem és legkedvesebb misszióm, hogy a könyvek iránti szeretetből át tudjak adni az olvasóknak. A mai világban nagy szükség van a könyvek varázsára, ezért írok én. Ha olvasnivalót keresel, tudok egy jó könyvet ! Igyekszem az Instagram oldalamat kiegészítve és attól picit el is rugaszkodva személyesebb hangvételben mesélni a könyvélményeimről, no meg arról, ami épp foglalkoztat. Hogy milyen rendszereséggel várhatóak posztok? :
"Vannak folyamatok, amelyeket nem lehet gépesíteni, mert szeretettel kell hozzájuk kezdeni, példának okáért ilyen az írás is. (Isabel Allende) "

Örülök, hogy itt vagy! Köszönöm!

Ahol még megtalálsz

  • Instagram
  • Moly
  • Facebook

Kategóriák

könyvmoly (112) könyvajánló (62) kedvenckönyveim (51) lélektani regények (43) utazzkönyvekkel (42) életstílus (27) regény (26) romantikus (23) blogger (21) thriller - krimi (19) BuJo (14) olvasmányösszegző (11) Karácsony (10) motiváció (9) nyár (8) social media (7) Colleen Hoover (6) egyetemista (5) iskola (5) Álomgyárkiadó (5) 21.századkiadó (4) KővágóSára (4) Libertine (4) orvosi vonatkozású (4) Diana Hunt (3) FarkasAnett (3) Lontai Léna (3) klasszikusok (3) memoár (3) szórakoztató irodalom (3) utazás (3) Agatha Christie (2) Librikiadó (2) SiennaCole (2) szépirodalom (2) Elin Warner (1) Newline-kiadó (1) Sarah Pearse (1) tél (1) évzáró (1)

Látogatók

Legutóbbi bejegyzések

Visszatekintés- blogarchívum

  • ►  2025 (5)
    • ►  május (1)
    • ►  április (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
  • ►  2024 (28)
    • ►  december (3)
    • ►  november (2)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (1)
    • ►  május (3)
    • ►  április (3)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
  • ►  2023 (27)
    • ►  december (2)
    • ►  november (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (2)
    • ►  június (1)
    • ►  május (3)
    • ►  április (5)
    • ►  március (3)
    • ►  február (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2022 (25)
    • ►  november (2)
    • ►  október (1)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (3)
    • ►  június (5)
    • ►  május (4)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (2)
    • ►  január (1)
  • ►  2021 (10)
    • ►  november (1)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (2)
    • ►  május (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (1)
  • ►  2020 (11)
    • ►  december (2)
    • ►  november (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  április (1)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (1)
  • ▼  2019 (18)
    • ►  november (1)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (1)
    • ▼  augusztus (4)
      • Vissza a suliba 2019
      • Insta vs Valóság #2
      • Wendy Mass - 11 szülinap és 12! Végre
      • The reading rush élménybeszámoló
    • ►  július (4)
    • ►  június (4)
    • ►  május (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2018 (42)
    • ►  december (2)
    • ►  november (2)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (6)
    • ►  június (4)
    • ►  május (4)
    • ►  április (3)
    • ►  március (4)
    • ►  február (3)
    • ►  január (3)
  • ►  2017 (31)
    • ►  december (7)
    • ►  november (3)
    • ►  október (4)
    • ►  szeptember (5)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (4)

Ezt a könyvet olvasom jelenleg:

Created with by ThemeXpose