Spoiler: vagy épp legrosszabb |
Sziasztok!
Rohamtempóban az Április vége felé közeledünk , ami azt is jelenti, hogy bármilyen hihetetlen , az év egy negyede már eltelt. Három hónap rengeteg idő. Azt kell mondanom, hogy olvasmányok terén az eddigi legjobb évem vette kezdetét - minden bizonnyal - . Ezidáig 47 könyvet olvastam el, ami hajszálpontosan annyi, mint az előző évem féléves teljesítménye. WOW! Tudom, álljunk meg egy pajkaszegi szóra...! Hogy?? Nekem is hihetetlen, de mentségemre szóljon, tudom az okát. Január a megszokott kevés könyves időszak volt a vizsgaidőszak miatt, utána viszont ez a két hónap most lazább, mármint nyilván sokat tanulok ésatöbbi, de nincs olyan megfeszített tempó, mint az egyetemisták kedvenc időszakában... (Ha-ha..)
Arra gondoltam, hogy bevezetnék egy új fajta olvasmányösszegzőt, a negyedéveset. Van egy nagyon jó kis sablon, amit szoktam töltögetni, lényegében annyit tesz, hogy a legjobb olvasmányokat és szigorúan minden hónapból egyet, kell kiválasztani, majd pedig három hónap után a legjobb kettőt ezek közül, végül e kettő közül a legjobbat. Így lesz majd az év végére egy könyv. Értitek szerintem. Na most, ez egy szuper jó dolog, de ! Nincs az a könyvmoly, aki így letudja szűkíteni az olvasását, nekem legalábbis nagyon nehezen megy! Így nem is érzem annyira igazságosnak, hisz sok olyan könyv van, amit ki tudnék emelni. És ebben a bejegyzésben ki is fogok! Némiképp ezért is született meg.
A sablon, amiről értekeztem |
Eszerint az összegző szerint a negyedéves olvasmányaim közül az abszolút favorit : a Holtak vallatója.
Nos, nem tagadom, imádom azt a könyvet. Nálam nagyon betalált, nagyon jókor! Írtam róla természetesen egy hosszas élménybeszámolót katt ide és már ugrik is a cikkhez. Lassan én már a Holtak vallatója nagykövetének mondhatom magam. Tényleg annyi ódát zengtem már róla, pusztán azért mert egy baromi jó könyv. Tényleg!! Aki olvasta, meg tudja erősíteni. S a legnagyobb büszkeségem, hogy több tucat visszajelzés érkezett a bejegyzésem, ajánlóim óta. Akár itt, akár molyon. Miszerint nagy valószínűséggel elmentetek volna mellette, ha nem hívom fel rá a figyelmeteket. Annyira, de annyira örülök! Olvasni azt, hogy Ti az én írásaim alapján vettétek meg és olvassátok, valami leírhatatlan érzés! Boldog vagyok!
Na de, bármennyire is tudnék mit mondani még, ne csak erről a könyvről szóljon ez a poszt, hisz neki már megvan a saját cikke .
Régóta szeretnék egy olyan bejegyzést, ahol az #egymondatbankönyvekről sorozatom nagyobb reflektorfényben tündököl. S megint a sors, ugye nincsenek véletlenek, hogy épp az egymondatos egy éves születésnapján kezdek bele egy ilyenbe! Ez az a saját kreálmányú ajánlóm, amiben minden hónap végén az összes olvasmányomat összegyűjtve jellemzem őket egyetlen mondatban! Jöjjön a januári:
Könyvek, amiket tehát januárban olvastam rövid elemzéssel és borítóval:
Danielle Steel amerikai írónő, a világ egyik legolvasottabb írója. Általában egyszerre több könyvön is dolgozik, nem csoda, hogy ilyen termékeny. Könyveiből eddig 570 millió példány talált gazdára, 47 országban olvassák és 28 nyelvre fordították le műveit. A moly.hu szerint magyar nyelven több, mint 150 regénye elérhető. Régóta szeretnék már Tőle olvasni valamit; ám valljuk be, ennyi könyvből nem egyszerű egyet kiválasztani. Az élet viszont megkönnyítette a helyzetemet. Egy zsákbamacska könyvként kaptam a Hosszú az út hazáig c kötetét, ezt szeretném most ajánlani, hírét tovább adni.
Gabriella Harrison családja éli a manhattani gazdagok elegáns életét, kívülről minden tökéletesnek látszik. De Gabriella gyermekkora: összefüggő lázálom. Szülei torzsalkodásának minden gyötrelmét ő szenvedi el. Az anyja verte, az apja meg hagyta. A fél fülére alig hall, a legtöbb bordája eltört, csupa forradás. Otthagyták vérbe fagyva a padlón, aztán még kegyetlenebbül elpáholták, mert összepiszkolta a szőnyeget.
A szekrénybe menekülő, riadt kislányt végül az menti meg, hogy apácazárdába kerül, ahol az idő, a békés környezet, a nővérek jósága lassan begyógyítani látszik a legsúlyosabb sebeket is.
Joe Connors atya is tragikus események szenvedő alanya. Isten szolgálatának szenteli életét, míg meg nem hallja Gabriella gyónását… Joe-nak rövidesen választania kell a papi hivatás és Gabriella között. A két szereplő bátorsága és az élet nagy, szent kérdéseire adott válaszuk révén Danielle Steel ismét bizonyítja, hogy a legreménytelenebb helyzetekből is van kiút, ha erős a lélek, és nem fél szembenézni a múlt démonaival.
.
Borzongató sors, szeretetéhes gyermek .
Apácák . A lány azt hiányolja, akik lehettek volna, vagy akiknek szerette volna,hogy legyenek, ahogy élhettek volna, de sohasem éltek.
Történet egy hihetetlenül bátor lányról, aki túl hamar nő fel és akinek rengeteg mindenen kell keresztülmennie, míg megtalálja önmagát, sok zárt ajtón kopogtatva ér végül célba.
Hisz, hosszú az út hazáig.
Te olvastál már tőle? Mit ajánlanál nekem?
Jelenleg pedig a Mindig karácsony az, amit 2019-ben olvastam először, azóta pedig minden évben újraolvasom. 2021 karácsonyi olvasása végül csúszott egy picit idén januárra, de az biztos, hogy még jó sokszor fogom olvasni. Nekem ez az a könyv, amit leveszek, leülök, elkezdek, majd a nap végén befejezem. Minden évben másra tanít ez a könyv, a szórakoztatása mellett. Magával ránt és az utolsó oldalig visz magával, együtt éled át a karácsonyt a szereplőkkel, szurkolsz, izgulsz, élvezed. Imádom.
Az Otthontól fűtött tél a másik olyan, amit vizsgaidőszakban lapozgattam, így kevés szó esett róla. De, íróiról annál több. Újabb köztudott tény, hogy hatalmas Bagossy Brothers Company rajongó vagyok. Minden dalukat kívülről tudom (igen, még a zoknidalt is... :D ), most, amikor írom ezt a bejegyzést is, az ő dalaikből összeállított egyveleg szól a háttérben. Szerintem azt, amit ők képviselnek, kevesen a hazai zeneiparban. Alázat, munka, igazi mondanivaló... Hidegrázós élmény. Valahogy ennyire jól jellemezhető a saját könyvük is. Könyv, amiben sztorizgatnak, önfeledten, édes gyermekkori élményeket idéznek fel, vagy épp a leghidegebb koncertélményüket elevenítik fel. Újabb 5 csillagos kötet!
Bagossyéknál maradva, karácsonyra kaptam egy Poket zsebkönyvet a barátnőmtől, amit ők ajánlottak. Bevallom, ezért is volt kívánságlistán. A Zeng a lélek népdalválogatásról van szó. A Kárpát-medence „best of” népdalait tartalmazza a kis kötet, amit Berecz István válogatott. A kötet grafikai megjelenését a népdalok olykor misztikus, olykor sűrű, súlyos képi világából, a folklór motívumaiból kiinduló, mégis a széles, városi nagyközönség számára is vonzó vizualitás jellemzi. Páratlan vizuális élményt nyújt, nagyon tetszett.
Bagossyéknál maradva, karácsonyra kaptam egy Poket zsebkönyvet a barátnőmtől, amit ők ajánlottak. Bevallom, ezért is volt kívánságlistán. A Zeng a lélek népdalválogatásról van szó. A Kárpát-medence „best of” népdalait tartalmazza a kis kötet, amit Berecz István válogatott. A kötet grafikai megjelenését a népdalok olykor misztikus, olykor sűrű, súlyos képi világából, a folklór motívumaiból kiinduló, mégis a széles, városi nagyközönség számára is vonzó vizualitás jellemzi. Páratlan vizuális élményt nyújt, nagyon tetszett.
A kötet elején QR-kód található, melyet beolvasva azonnal a poket Spotify-lejátszó listáját hívja elő. A szövegeket így hangzó-anyagként, az olvasással párhuzamosan, zenei élményként is felkínáljuk. Bár mostanában sajnos több negatív élmény is ért a pokettel kapcsolatban, ami miatt egy ideig nem szeretnék most az automatákhoz menni, meg kell hagyni, hogy ez egy nagyon kivételes és remek összeállítás, nagyon tetszett. Méltó volt, nem véletlenül adták Norbiék a nevüket hozzá.
Januári olvasmányok mégegyszer, együtt. |
Februárban jött akkor egy nagyon nagy váltás, egyszerre lett több időm olvasni, s azt sem tudtam melyik könyvhöz nyúljak. Szó szerint, ugyanis elkezdtem a párhuzamos olvasást, mikor melyikhez volt kedvem. Szerintem ez is egy nagy titok, miért olvastam ennyit, mindamellett, hogy -szerintem- gyorsan is olvasok relatíve.
Az olvasást egy nagyon rövid kötettel kezdtem, mely tulajdonképpen egy orvosi életút volt. Dr Surányi Mária doktornőnek a memoárja: A beteg még megmenthető címmel. Őszinte leszek, ez egy könyvszekrényes zsákmány volt- Ez az a kezdeményezés Debrecenben (de tudom,hogy több helyen van még), amikoris hozol egy könyvet és viszel egyet. Persze, ez nincs kőbevésve, ha épp nem hoztál is vihetsz el és fordítva. Nagyon kedves hely, kincsekre lehet lelni. Ez is egy ilyen kincs volt, kár, hogy már nem található meg sehol. Illetve Antikvárium.hu-n volt a múltkor egy példány. És akkor ez itt a reklám helye lesz, ugyanis nagykövetként fix kedvezményem van a könyveikre.
Kuponkódom: NK20220218971255
Nézzetek szét, biztosan találtok valami kedvetekre valót.
Következő olvasmányom, aminek szentelek majd egy feed posztot is a Kés és kereszt, amit a Szegletkő kiadó honlapján megtaláltok. Így hát akkor itt a blogon értekezem róla először. Könyv, amely olyan kicsi, hogy akár a legkisebb táskádba is befér, mégis hatalmas dolgokra hivatott.
Talán nem véletlen, hogy az olvasó fél egy picit az olyan könyvektől, amelynek borítója kihangsúlyozza, mennyire sikeres az adott történet külföldön, de akár az egész világon. Lehet bennünk egy pici "kényszer", miszerint szeretnem kell, mert mások is szeretik.
Nos, ennél a könyvnél minden félelem alaptalan. " Minden idők egyik leginspirálóbb igaz története."
Hihetetlenül olvasmányos, nagyon olvastatja magát. Átformáló könyv. Csodák, bukások, újrakezdés. Egy kisvárosi lelkész beszámolója elhivatottságról, elhívásról és engedelmességről. Hogyan kerül ő New Yorkba, tizenévesekből álló, heroinista bandák közé, s látja meg az ifjakban mindazt, amit senki más. Mindenki lemondott már róluk, elzülöttek címszóval. Egyedül Dave nem, s az ő általa üzenő Isten nem.
Döbbenetes, mégis valahol mélyen megrázó és felemelő történet a hit erejéről. Táplálék a léleknek.
"Az olyan ne imádkozzék csodáért, aki nem hisz benne."
Miért klasszikus mű a Kés és kereszt? Nem csupán az eladott példányszám vagy a népszerű mozifilm miatt, hanem mert betekintést nyújt egy átlagos ember életébe, a Lélek rendkívüli erejébe, aki ugyanaz tegnap, mint ma vagy holnap. „embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges"? Az eredmény lebilincselő. A történet, amelyet ebben a könyvben olvasunk, arra bátorít, hogy senkiről ne mondjunk le. Ha szenvedélybeteg vagy , de bármivel is küzdesz, ez a könyv megmutatja számodra, hogy szabaddá lehetsz. Ha közvetlen vagy tágabb környezetedben élnek mély sorsban élő emberek, a fejezetek olvasása közben megerősödhet benned velük kapcsolatban a reménység. Még egy dologra megtanít ez a könyv: ne csak reménykedjünk, hanem Istenben bízva tegyük meg azokat a lépéseket, amiket nekünk kell megtenni. Isten pedig megteszi azt, amit csak Ő tehet meg.
Miért klasszikus mű a Kés és kereszt? Nem csupán az eladott példányszám vagy a népszerű mozifilm miatt, hanem mert betekintést nyújt egy átlagos ember életébe, a Lélek rendkívüli erejébe, aki ugyanaz tegnap, mint ma vagy holnap. „embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges"? Az eredmény lebilincselő. A történet, amelyet ebben a könyvben olvasunk, arra bátorít, hogy senkiről ne mondjunk le. Ha szenvedélybeteg vagy , de bármivel is küzdesz, ez a könyv megmutatja számodra, hogy szabaddá lehetsz. Ha közvetlen vagy tágabb környezetedben élnek mély sorsban élő emberek, a fejezetek olvasása közben megerősödhet benned velük kapcsolatban a reménység. Még egy dologra megtanít ez a könyv: ne csak reménykedjünk, hanem Istenben bízva tegyük meg azokat a lépéseket, amiket nekünk kell megtenni. Isten pedig megteszi azt, amit csak Ő tehet meg.
A könyveknek van egy olyan szokásuk, hogy megváltoztatják az embereket. Ez is egy ilyen! Olvassátok el mindenképp!
A beteg a doktor regény Anthony Burgess-től a hónap, de talán az év egyik legnagyobb csalódása lesz. Azon túl, hogy nagyon jó képet sikerült készítenem a kedvenc egyetemi segédemmel, Hugóval (igen, a koponya modellemnek van neve, nézzétek el, ez ilyen teljesen normális... , eskü ! :D ) , semmit nem tudnék mondani. Olvastam, de semmilyen volt. Végül 2,5 csillagot kapott nálam, de az biztos, hogy nem maradandó élmény volt. Itt írtam róla kicsit többet, miért nem tetszett.
Nagy kontraszttal megyünk tovább, ugyanis egy-két mondat erejéig megemlíteném a kedvenc külföldi szerzőm, Colleen Hoover Maybe Someday sorozatát. Külön blogbejegyzést szenteltem neki, szerintem az egyik legjobb CoHo sorozat. Ráadásul a napokban kézbe vettem a sorozat 1,5 részét is , így végre teljes.
A kávéházi pillanatok kötetet egy Líra akció során vettem poton pénzért. Amilyen olcsó volt, annyira kellemes meglepetés volt, nagyon szerettem. Sokszor kávézom a Karakter könyvesbolt és kávézóban , itt, Debben, a kedvenc helyem is egyébként. Egy finom Latte mellett pedig ezt könyvet forgattam, jó párszor fel-felvettem. Értékes könyv, örülök, hogy rátaláltam.
Ismét elérkeztünk a Holtak vallatójához, amiről már a bejegyzés elején szó volt. Ugye, hogy nem lehet mellette elsétálni? Ez tényleg egy olyan könyv, ami életem meghatározó olvasmányai között fogom még jó sokáig emlegetni. (Az Ugyanúgy más, mint én mellett természetesen, ami a másik olyan könyv, amiről ha beszélni kell én beszélek, írok, mondom, csak ne felejtsetek el leállítani... Imádom azt is, idén is újraolvasom , ez az egyetlen kötet, amiből szándékosan van kettő a polcomon!! Nem lehet megunni....) Na de, tehát rövidre fogva, ezt a kettőt nagyon ajánlom!
Nem gondoltam volna, de a holtak vallatója után a második kedvencem volt a hónapban. Még mindig alig tudok róla értelmeset pötyögni, annyira meghatározó volt. Annyi életigazság, annyi tanács, tapasztalás van megírva benne, ami nagyon ritka. Úgy örülök, hogy bizalmat szavaztam neki, nagyon nagy élmény volt. Már maga a szerkesztése, az, hogy ez az egész fehér, letisztultságot képviseli. A kis herceg illusztrációival színesítve fekete fehér rajzokkal. Káprázatos, szerintem ez is egy kihagyhatatlan olvasmány.
A céltudatos élet a következő, ami nagyon meghatározta a napjaimat. Elmélkedjünk rajta : egyedül a céltudatos élet igazi élet.
Polcrendezgetésben voltam, készítettem kedvencek polcot és csináltam egy keresztény polcot is. Ahová jobbára a kedvenc hittel kapcsolatos könyveimet tettem. Ekkor került a kezembe ez a könyv is. Sokáig néztem a borítót. Emlékeztem persze mindenre vele kapcsolatban, a szerzőt néztem. Rick Warren,
Számomra ez a könyv egy csoda volt! Egy igazi lelki táplálék, amely nélkül nem tudom hogyan jutottam volna tovább olyan élethelyzeteken , amelyeket az élet adott elém azon a szakaszon, amelyen ez a könyv elkísért. Átsegített.
S vezetett, most pedig a könyv elengedte a kezem, hogy a belőle való javakkal építsem tovább , immár céltudatos életem.
A könyvet 2014-ben a konfirmációm alkalmával kaptam a gyülekezettől, ahova járok. Emlékül a konfirmációi vizsgán tett hitvallásomért. Akkor, tizenéves fejjel más könyveket olvastam, így ezt nem kezdtem el, mert nem éreztem magam elég érettnek hozzá. 8 évvel később vagyunk most (hihetetlen… mert minden pillanatára tisztán emlékszem. ) S valamiért , a legjobbkor került most a kezembe.
Polcrendezgetésben voltam, készítettem kedvencek polcot és csináltam egy keresztény polcot is. Ahová jobbára a kedvenc hittel kapcsolatos könyveimet tettem. Ekkor került a kezembe ez a könyv is. Sokáig néztem a borítót. Emlékeztem persze mindenre vele kapcsolatban, a szerzőt néztem. Rick Warren,
R i c k W a r r e n , honnan ismerős? S akkor beugrott… Hát persze! A Biblia alkalmazásban (You Version) nagyon sok olvasói tervet olvastam végig az ő tollából . Ezek a kedvenceim közé tartoznak. Akkor döntöttem el, a következő olvasmányaim között lesz!
Megvártam vele az újévet és januárban elindultam a 40 napos utazásra. Mérföldkő! Életünk értelmére tanít, élni úgy, hogy nem csak magunkra támaszkodunk. Mert nem csak magunkra támaszkodhatunk. Nem kell… Van segítségünk!
Tisztában kell lennünk azzal, hogy Istennek van egy terve a számunkra. Nem tudjuk milyen lesz az út, mennyi de mennyi nehézséggel kell majd szembenéznünk, de abban biztosak lehetünk, hogy fogni fogja a kezünket. S ha még el is engedjük pillanatokra, megingunk, akkor is visszavár és féltőn óv.
Említettem, hogy 40 napos lelki utazás. Minden napra van egy fejezet. Végigcsináltam, és érzem a változást az életemben. A fejezetek végi kérdések elgondolkodásra ösztönöznek. Remény, kihívás, tanítás, meggyőződés.
Egy csoda volt ez a könyv, annyira örülök, hogy most olvastam!
Már a felénél megrendeltem Warren egy másik könyvét : Isten válaszai az élet nehéz kérdéseire. Amit azóta elolvastam és legalább ilyen, ha nem még jobb és nagyobb élmény volt.… Ezt most visszateszem a polcra, de egészen biztos, hogy valamikor - akár még ebben az évben is- újra előveszem.
A Teaivók zsebkönyvét is muszáj kiemelnem, hisz nagyon hasznos tudásra tettem szert, ami most, hogy kalandozni kezdtem a matcha világában ( matcha sztorim ) rendkívül jól jött. Érthető, lényegretörő. Talán az apró betűje az egyetlen, ami miatt sajnos néha félre kellett tennem, mert zavarta a szemem. De amúgy ajánlom, akit érdekel. Ugyanígy, még két további olvasmányom a témában: Szuna Noémitől a Tea című hihetetlen részletgazdag és vizuális élményt adó kötet. Illetve a Csodateák.
Innen mindenképp ki kell emelnem a 365 gondolat a boldog(abb) élethez című kötetet. Ez amolyan öröknaptár szerű könyv, Hidasi Judit írta és az ő gondolatait is tartalmazza. Ahogy az előszóban is áll, nem a boldogság kulcsát találod meg benne. De segíti megtalálni azt, felébreszt benned valamit, elindítja az elhatározást, hogy dolgozz rajta, dolgozz magadon. Magvakat ültet el a fejedben, hogy később gyökeret verve kibontakozzanak . Kivirágozzanak. Újulj meg bármikor.
Kezdd újra, amikor szeretnéd.🌸 Hihetetlen, milyen régóta tervezek beszerezni egy ehhez hasonló,motiváló, naptárat, amelyet akár minden évben újra elővehetek. De olyat szerettem volna, amiben nem minden rózsaszín,ami emlékeztet arra, hogy teljesen normális,ha épp rosszabb napod van, vagy épp nem érzed magad produktívnak. Megtaláltam.
Kivételes dizájn, szeretem ezt a virágos stílust, főleg így tavasszal.
Hidasi Judit egy éves utazásra invitál bennünket a saját elménk körül, Te mikor indulsz? Köszönöm az élményt, folytatom az évben is, s közbe-közbe megosztok majd belőle idézeteket inspirációként. #365gondolat highlightban visszanézhető.
Frida Kahlo naplója, amely szintén egy poket kiadvány volt. Amikor megláttam, hogy napló, vegyes érzéseim támadtak és vacciláltam. Elsőként a saját naplómra gondoltam, én örülnék e annak, ha valakinek a kezébe kerülne és ezáltal egy egész világnak a tudomására jutnának a gondolataim. Aztán ezeket gyorsan elhesegettem, hisz jelenleg nincs benne olyan, amit a saját lelki világomon kívül, sokakat érdekelne. S mivel Frida művészete rendkívüli módon felértékelődött az évek során, mind nemzeti, mind nemzetközi síkon, én is kíváncsi lettem az Ő világára, világszemléletére és hihetetlenül erős személyiségére.
S a kíváncsiság győzött, és azon a vasárnapon, amikor minden automatában megjelent, szerintem elsőnek vettem egyet a debreceni zsebkönyv automatából. Pár napot vártam vele, aztán egy borús napon elvonultam, hogy megismerjem kicsit Frida Kahlo lelkének egy szegletét. Hisz minden napló egy emberi lélek legbelsőbb füzete, gondolatainak papírra vetett formája. A napló jó fele minden bizonnyal az eredeti bemásolva, képekkel színesítve. Jó sokat lehet rajtuk elmélkedni, figyelni. Majd a könyv utolsó negyedében megkapjuk az átiratokat. Ez, mint minden művészé , gondolatfoszlányokat, szavakat, kissé elvont részleteket tartalmaz, néhol gyönyörű festményrészletekkel. Bár az első rész nekem sokkal többet adott, hiába nem értettem a kézírását. Magam előtt volt az a szigorú arc, amint írja ezeket a sorokat. Jó élmény volt.
S a kíváncsiság győzött, és azon a vasárnapon, amikor minden automatában megjelent, szerintem elsőnek vettem egyet a debreceni zsebkönyv automatából. Pár napot vártam vele, aztán egy borús napon elvonultam, hogy megismerjem kicsit Frida Kahlo lelkének egy szegletét. Hisz minden napló egy emberi lélek legbelsőbb füzete, gondolatainak papírra vetett formája. A napló jó fele minden bizonnyal az eredeti bemásolva, képekkel színesítve. Jó sokat lehet rajtuk elmélkedni, figyelni. Majd a könyv utolsó negyedében megkapjuk az átiratokat. Ez, mint minden művészé , gondolatfoszlányokat, szavakat, kissé elvont részleteket tartalmaz, néhol gyönyörű festményrészletekkel. Bár az első rész nekem sokkal többet adott, hiába nem értettem a kézírását. Magam előtt volt az a szigorú arc, amint írja ezeket a sorokat. Jó élmény volt.
"Ez nem olyan napló, amit olvasni kell: ezt élni kell, minden érzékünkön át, megtapasztalva ezek dialogikus és dialektikus kapcsolatát az oldalak lapozgatása közben."
Februári pakk |
Rögtön egy klasszikussal indítok. Vagyis Sally Rooney kötete. A könyv, amiről nem tudok mit írni ?Szerintem két éve már eléggé a célkeresztben van egy a könyv, én bárhová mentem szembe jött velem. És ha valamit ennyire jónak mondanak, attól az olvasmányélménytől picit ódzkodom. Miért? Két opció van : az a könyv nekem nem jön be , vagy én is felülök a hype vonalra. Jelen pillanatban nem tudom, valahol az aranyközépúton vagyok a könyvvel kapcsolatban ; pedig ilyen nagyon ritkán van. Emiatt azt mondom, kivételes könyv.
Nem szokványos , sőt! (Mivel láttam a sorozatot nagyjából tudtam miről szól.) Érdekelt Rooney stílusa. Meglepett. Nyilván számítottam rá, hogy valamelyest érzelemmentes lesz, de számomra túlontúl is tárgyilagos volt. Szerintem nem is olvastam mostanában olyan könyvet, ami ennyire leíró és hiányoznak belőle a párbeszédek és a szöveget tagoló gondolatjelek. (És ez zavaró lenne...Mert ennél a könyvnél nekem az volt.) Továbbra is azt mondom, kellenek a nem szokványos történetek. Barátságról, két ember közötti kötődésről. Egy kicsit az elmék harcát éltem meg benne. Mi az, hogy normális ember? Ki az, ki nem az. Joggal jelenthetünk e ilyet ki? Hát nem vagyunk mind a magunk módján, mind normálisak (saját világunkban), mind pedig "furák". Akkor miért akar mindenki a más világához csatlakozni…? Ki mondja meg mi a jó és a normális. Nekem , mint fejlődésregény adott. Elgondolkodtató.
Nem szokványos , sőt! (Mivel láttam a sorozatot nagyjából tudtam miről szól.) Érdekelt Rooney stílusa. Meglepett. Nyilván számítottam rá, hogy valamelyest érzelemmentes lesz, de számomra túlontúl is tárgyilagos volt. Szerintem nem is olvastam mostanában olyan könyvet, ami ennyire leíró és hiányoznak belőle a párbeszédek és a szöveget tagoló gondolatjelek. (És ez zavaró lenne...Mert ennél a könyvnél nekem az volt.) Továbbra is azt mondom, kellenek a nem szokványos történetek. Barátságról, két ember közötti kötődésről. Egy kicsit az elmék harcát éltem meg benne. Mi az, hogy normális ember? Ki az, ki nem az. Joggal jelenthetünk e ilyet ki? Hát nem vagyunk mind a magunk módján, mind normálisak (saját világunkban), mind pedig "furák". Akkor miért akar mindenki a más világához csatlakozni…? Ki mondja meg mi a jó és a normális. Nekem , mint fejlődésregény adott. Elgondolkodtató.
Kicsit fekete-fehér vászonra festve. A maga egyszerűségével ad sokat.
A kíváncsiságom győzött.
Ajánlom? Igen..
5/3,5 *
A 3,5 csillagos olvasásoknál maradva, jöjjön egy másik bestseller itthonról. Örökölt sors . Talán az utóbbi idők leggyorsabban felkapott könyve, ami végülis hozzám is elért. 92%-os molyos értékelésen áll, amit több ezer olvasó adott neki. Eleinte óvakodtam tőle, többször is nézegettem a könyvtárban, de boltban is került már bele a kosaramba, aztán végül kivettem. Végül ennek az egyszerűnek nem mondható kapcsolatnak most márciusban vetettem véget, amikor elolvastam a könyvet. Vagy jobban mondva, végigrágtam. Valószínűleg a kisebbséggel fogok egyetérteni, de nekem nem jött át ez a könyv. Nagyon érdekes volt, de nekem sokkal inkább egy ismeretterjesztő és figyelemfelhívó könyv volt, mintsem egy lelki utazás magam körül.
Nem találtam meg benne magamat, a saját személyiségemet, ha így lett volna, sok minden talán jobban átérzem. Nyilván ennek a könyvnek valahol nem is ez a célja, de "transzgenerációs önismereti úton" szeretné végigvezetni az olvasót a fülszöveg alapján. Én úgy éreztem, nem tudok rálépni erre az útra, csak egy felüljáróból nézem a hosszú-hosszú útszakasz villódzó fényeit, amint lassan suhannak rajta az autók az esti forgalomban…
Nem találtam meg benne magamat, a saját személyiségemet, ha így lett volna, sok minden talán jobban átérzem. Nyilván ennek a könyvnek valahol nem is ez a célja, de "transzgenerációs önismereti úton" szeretné végigvezetni az olvasót a fülszöveg alapján. Én úgy éreztem, nem tudok rálépni erre az útra, csak egy felüljáróból nézem a hosszú-hosszú útszakasz villódzó fényeit, amint lassan suhannak rajta az autók az esti forgalomban…
Rengeteg példával próbálja illusztrálni a különböző sorsokat, de ez pont elég benne, utána jönnek egy-egy élethelyzetre a tudományos alátámasztások. Valahol egyébként ezek voltak a kedvenceim.
Természetesen ez a könyv nem egyenlő egy szakspecialistával való több alkalmas konzultációval, inkább irányt mutathat, merre indulj.
Talán azért nem érzem most a magaménak, mert nagyon mást vártam , mást kaptam. Valahol a jó könyv felé van, de mégsem adott akkorát, amiért a 4-csillagot nálam öregbítené.
Mindenesetre nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt!
Ámde, mindezek alapján, nekem sokkal inkább egy olvasmányos tankönyv volt, mintsem lélektani.
(A szerző másik könyve várólistán van, kicsit negatívabb fennhangot kapott az előzőhez képest, de úgy érzem, nekem pont ezért lesz sokkal jobb élmény. Remélem igazam lesz.)
A hónap és talán az év legnagyobb meglepetése A gyémántkalitka sorozat. Szenteltem neki külön blogbejegyzést, így abból MINDENT IS megtudhattok.
A Lagom volt a másik olyan könyv, ami már ősidők óta a kívánságlistámon volt! És nagyon tetszett! Imádtam, hogy olyan volt, mint egy lapozható boldogságfüzet, tele illusztrálva, praktikákkal, mindenféle jóséggal. Valahogy a svéd életstílus annyira követendő példa. Annyira, jó! A Lagom (ejtsd: lá-gom) jelentése egyébként: nem túl kevés, nem túl sok, - éppen elég. Annyira más volt ez a könyv és annyival másabb lenne ez a világ, ha megfogadnánk , amit írt benne.
A Nyitott könyvvel folytatnám, Perepelica Claudiától, akit követek instán már nagyon-nagyon régóta, és olvastam a Piszkos kis Instagram hazugságok kötetét is, pazar az is, kézikönyv és felhasználói útmutató a platformhoz. A nyitott könyv által pedig ismét egy csodával lettem gazdagabb. Őszinte alkotás.Már az előző könyve is hatással volt rám (sajnálom, hogy a legelsőt nem olvastam...), ez pedig... Hát mit is mondjak. Olyan energia van ebben a könyvben, amit nem lehet egy szimpla könyvajánlóban összefoglalni. (Olyan,hogy le kell tenni a könyvet pár fejezet elolvasása után, mert emészteni kell és beépíteni , elgondolkodni a saját életünkre reflektálva. )
Megnevettet, megérint (volt egy pont, ahol csak azt vettem észre, pörögnek a könnyeim és elfogytak a post-iteim - a fizikai és mentális is), összetör, összerak minden lelket. Rendkívüli erő van benne és a köteteiben, ami valahol Ő maga. Egy része, a lénye egy darabja.
Becsülendő minden egyes bátorító, tanácsoló,... mondat.
Köszönöm, hogy kiadta, jelenleg meg sem tudom fogalmazni mit jelentettek a szavai, amelyek a legjobbkor találtak meg.
Elismerésem.
.
2022 -es olvasásom 33.könyve volt ; amivel meghaladtam a 10 000 elolvasott oldalt is. Méltó könyv hozzá!
Jelölgetni , aláhúzni, sokszor elővenni szeretném. Ha most ránézek a polcra, ott van, s bármikor leveszem. Hadd mutassam meg a személyes kedvenc példám:
" A gyümölcs, a jó könyvek és a takarékosság viszont egészséghez, tudáshoz és jóléthez. Senki nem várja el, hogy mindig kizárólag okos döntéseket hozzunk, de az élet az összes meghozott döntésünk összeadódott eredménye. A közöny pedig rossz recept.
Egy apa le akarta foglalni egy időre a kisfiát, hogy ő maga addig nyugodtan dolgozhasson. Egy magazinban talált egy világtérképet, azt kivágta és kis darabokra tépte, aztán azt mondta a gyereknek, rakja össze újra.
Nagy meglepetésére a gyerek nemsokára a hibátlanul összerakott térképpel jött vissza. Az apa alig akarta elhinni, hogy a fia ilyen gyorsan végzett a feladattal. A kisfiú elmagyarázta: »A térkép másik oldalán egy férfi arca volt, amit egyszerűen össze lehetett rakni. Azt gondoltam, ha az arc rendben van, akkor a világ is rendben lesz.
Kicsi és nagy döntéseink határozzák meg, hogyan fest majd a jövőnk. Ha mi magunk rendben vagyunk, rendben lesz a világunk is."
A hónap közepén, a nemzeti ünnepi hosszú hétvégén adta lehetőség és idő alatt (tejóég ez a mondat.... :D , de már csak azért sem írom újra..) elolvastam az IOV második trilógiát. Leiner Laura , iskolák országos versenye. Leiner Laura könyvei iránti szeretetemet már említettem. A lelkemnek pedig sokszor csak úgy szüksége van az ő könyveire . Így újraolvastam az IOV 2. trilógia első két részét, hogy visszarázódjak a Hortobágyon játszódó versenyre, ezzel pedig teljes legyen a Szirtes élmény. Majd pedig a kezembe vettem az utolsó, Állj mellém kötetet is. (Ezt jóval hosszabb ideig olvastam egyébként, ez a sztorihoz hozzá tartozik.)
Azt kell mondanom, Laura egy zseni. Semmi hibát nem találtam a könyvben, noha nem is kerestem. Ez a történet így volt kerek egész. A sokszor béna kommentekkel, Tahi és Rajmund szócsatáival, szerelmekkel, megmondó monológokkal, vagy épp Panna véget nem érő sztorijaival. Mindenkivel, aki egy kicsit is kilógott a sorból, a „tökéletesek” között.
Az az igazság, hogy egy fokkal közelebb áll a szívemhez ez, a második trilógia.
Ez az egész IOV nem csak egy verseny volt. Történet volt a való életből. Ahol barátok árulnak el, ahol az egész világ percek alatt ellened fordulhat. Egy olyan világból, ahol semmi sem tökéletes, ahol érző lények élnek, akiknek egy-egy komment igenis tud fájni. Világ, ahol viszont sokkal komolyabb tragédiák is történhetnek, mintsem hány lájkot kap egy adott poszt és mennyire lesz sikeres. Igen, játék volt, verseny, ahogy kicsit az élet is az. Ne vedd túl komolyan, de ne is bagatellizáld el.
Ahogy Kocsis igazgató utolsó posztjában állt: „ Így hát nem tehetek mást, mint még egyszer, őszintén és szívből gratulálok a nyertes csapataink tagjainak, akik bebizonyították, hogy semmi sem lehetetlen, és kitartásukkal, akaratukkal és bajtársiasságukkal duplán megszerezték az elismerést iskolánk számára, bebizonyítva, hogy mi vagyunk a legjobbak.”
Biztosan fogom még olvasni! Élmény volt.
Hadd emeljem még ki Hidasi Judit másik regényét és novelláját, amit olvastam a hónapban: Egy nap a parton címmel. Imádnivaló!Receptre kellene felírni! Elolvasod és elönt a jókedv.🌞 Romantikával, jó poénokkal és kalanddal. Egy nyári kaland, ami az életedet is megváltoztatja. Ennél az Insta posztnál kiveséztem.
Ahogy Kerry Fisher tanulságos regényét (A hazugság, ami utolér) is szeretném mindenképp megemlíteni, amit ha csak egy mondattal jellemezhetném, ez lenne az: Az internet nem felejt ! Ami oda egyszer felkerül, az bizony sokszorosítható, továbbküldhető, ellopható, az onnantól kezdve nem a tiéd. Mert kitetted, megosztottad egy közösséggel. A következményét pedig viseled, akár egy életen át.
Nem tudom csak egy korosztálynak ajánlani. Kamaszok kezébe figyelemfelkeltés céljából, hogy előre lássanak. Nekünk azért, hogy mosolyogjunk és elgondolkodjunk rajta, s örüljünk, ha nem tudjuk belehelyezni magunkat a történtekbe. Az eggyel tapasztaltabb generációnak pedig azért kell elolvasni, amit az író maga is említ az utolsó oldalon a levelében: az ötletet az adta, hogy mennyire örülnünk kell, hogy mi még az internet előtt nőttünk fel, s nem láthattuk viszont kamaszkori hibáinkat a facebookon.
Tanulságos , nekem tetszett.
Bár, maga a szituációk sorozata igazán parádés volt, egyvalami mindenképp a legnagyobb tanulságként levonható: a hazugság hazugságot szül. Ha bekerülsz a spirálba, nincs menekvés, s akkor nincs az a hazugság, ami nem ér utol. Bővebben ide kattintva olvashatsz a könyvről.
Ha már pedig Kerry Fisher, olvastam már tőle a Nem titok, amit ketten tudnak c regényt és ez a kettő így elég nagy élmény volt ahhoz, hogy a szerző további két könyvét is elolvassam, ami magyarul megjelent. Itt is vannak már, hamarosan sort kerítek rájuk.
A Szerelem a kolera idején volt a márciusom utolsó olvasmánya, ami kicsit még az áprilisba is átnyúlt. Rendkívüli Márquez élmény volt (az első), így ennek szeretnék egy jövőbeli bejegyzést is szentelni. Amit még nem írtam meg (vagyis csak félig), emiatt csak szűkszavúan nyilatkoznék most: szerelem volt, első olvasatra. (a corona idején... bocsánat...)
S hadd zárjam ezt a bejegyzést a Niok ehavi közös könyvével, ami vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. A méhek története sajnos nem győzött meg. Nagyon sokat küszködtem vele. Az első feléig gördülékenyen eljutottam, onnantól pedig mintha elvágták volna. Annyira sajnálom. Nem túlzok, ha azt mondom , egyfajta félelem már az elején volt benne, mégpedig a címe, a méhek miatt. Ugyanis én rettegek tőlük. (A minap vettem észre a debreceni malompark emeletén, a magasból lecsüngő óriás méhek díszítik, hát frászt kaptam tőlük…) Mindegy, ettől még jó lehet(ett volna). Abszolút komfortzónán kívülinek mondanám az olvasásaim közül.
Mégis úgy voltam vele, hogy közös könyv és csakazértis elolvasom, ez nem fog eltántorítani, tetszeni fog, mert a téma érdekel és rendkívül fontos.
Mégis úgy voltam vele, hogy közös könyv és csakazértis elolvasom, ez nem fog eltántorítani, tetszeni fog, mert a téma érdekel és rendkívül fontos.
A környezetvédelmi szál (bár ez szerintem inkább klímaváltozás fókuszú) jó volt, de bőven lehetett volna még fejtegetni. A 3 szereplő közül egyikkel sem tudtam azonosulni, sem a történetekkel és bár volt egy -két élvezhető rész, sajnos vontatott volt. Talán most épp a rövid részek voltak ennek a könyvnek a negatívumai, olyan volt, mintha kapnék is, meg nem is. Elhintett információmorzsákból kellett csemegézni, ami nem épp kellemes, ha regényről van szó.
Nekem a második résztől kiszámítható volt és így már unalmassá kezdett válni. Nagyon nehezen vettem rá magam az olvasására, mert mindig volt jobb, volt más. Végül a végére értem, mert csak hajtott a kíváncsiság, bár sejtettem, hol ér össze a három szál. Örülök, hogy elolvastam, de egyszer olvasós könyv volt, amit mihamarabb visszavittem a könyvtárba és sajnos hamar fogok feledni.
Nos hát, ennyi lett volna ez a giga -mega hosszú bejegyzés, nagyon köszönöm, ha velem tartottatok. Igyekeztem azokat a könyveket kiemelni, amiről nem esett elég sok szó Instán, vagy pont ellenkezőleg, még tovább mesélni azokról, amiket mindenképp szeretném, ha továbbvinnétek a hírét. Persze a kettő nem zárja ki egymást, a legtöbb könyv ilyen.
Végezetül még szeretném hozzátenni, hogy nekem is vannak olyan napjaim, amikor nincs energiám már vagy egyszerűen nem tudok olvasni. Többször is, több ideig is. De! Ez teljesen természetes. Az olvasás öröm , kikapcsolódás és feltöltődés. Így is kell hozzáállni! Nem kényszer, nem a számok számítanak. A minőségi olvasmány a lényeg. Remélem sok ilyet tudtok általam megismerni!
Nagyon köszönöm mégegyszer, hogy olvastok és életben tartjátok ezt a blogot! Nemsokára blogszülinap is következik, no meg persze sok-sok izgalmas dologgal készülök még.
Tartsatok velem!
Hamarosan jövök,
Előző bejegyzésem: Búcsúszimfónia, avagy könyv, ami 2022 legjobb könyve lesz
Témába vág, avagy az összes könyvajánlóm egy helyen: itt találod
Hamarosan jövök,
A bejegyzés bármely részletének felhasználásához a szerző írásbeli engedélye szükséges.
Minden jog fenntartva
Copyrigth,© Kutasi Edina 2017-2022