Sziasztok !

December első napját nem is kezdhetném mással, mint egy újabb könyves beszámolóval.


Gondoltál már arra, hogy bárcsak újra kezdhetnéd az életed egyik meghatározó pillanatát? Ha lenne esélyed teljesen tiszta lappal indulni? Igen, ezzel a gondolattal már biztosan mindenki eljátszott. De képes lennél akár az egész életedet is elölről kezdeni?

Colleen Hoover és Tarryn Fisher új trilógiájában, a Soha, de sohában Charlie és Silas arra ébrednek fel, hogy fogalmuk sincs kik ők. A nevük, a családtagjaik, az elmúlt évek mind feledésbe merültek. Egyik napról a másikra, azt sem tudják, kik ők. Miközben próbálják kideríteni az igazságot, megmagyarázhatatlan titkok derülnek ki. Csak egymásban bízhatnak, hiszen a többieknek fel sem tűnt, hogy mások lettek, mint amilyenek tegnap voltak. Mi történt a múltban?


Az alap történet, nekem nagyon tetszett. Köztudott, hogy Colleen írta Silas, Tarryn pedig Charlie szemszögét. A kétféle személyiség tökéletesen kiütközik. Megnyerőek a karakterek. Ez a váltott, rövid leírás még inkább odaszegez. Imádtam, pedig nem értettem belőle semmit.

Kezdetben ugyanúgy nem tudunk semmit, mint ahogy a szereplők. Velük együtt kapjuk meg az apró darabokból álló teljes képet. Akárcsak egy kirakós. A puzzle-nál is hosszabb folyamat árán találjuk meg a hiányzó részeket. Megfogunk egyet, megnézzük beillik e, ha nem, keresünk tovább. El kell vesznünk a részletekben, pont így, ennél a könyvnél is. Pár óra alatt rekordot döntött a feltett kérdéseim száma. Nyomozás, felderítés. Teljesen kiakasztott, mennyire tudnak játszani az olvasóval. A stílusa azonnal megfog. Magamban én is felsorakoztattam a a lehetséges opciókat, mégis mi lehet a történések oka.

A könyv hihetetlenül tartalmas, érzéki, megragadó de ugyanakkor az őrületbe kerget a sejtelmességével , érdekfeszítő.
Hiába repülnek el az oldalak, nem értesz semmit, nem halad előre. A két szereplő múltja tele van hibákkal. (Bár kié nem?) . A "régi" énjük kicsit már-már túl rossz, eléggé eltolták. De talán azért is kapták ezt a büntetést, mert nem értékelték egymást eléggé. A fő kérdése számomra: egymásba lehet szeretni a sok múltbéli sérelem után? Közöttük van egy kapocs, de kapcsolatuk rejtélyes, mert nem emlékeznek semmire. Megvannak a fényképek, az üzenetek, ismerősök, a múlt minden részlete, de az emlékezetükből minden törlődött. Ketten, egy ismeretlen világban. Misztikus, nem? A kusza szálak keresése közben azonban újra feltámad a vonzalom, de ezt nem mindenki akarja elismerni. Külön tetszett, hogy a romantikus szál az első részben kicsit hátrányba van szorítva, nincs túlgondolva.

A két New orleans -i  család között van valamilyen nézeteltérés, de ki hazudik?

Az első kötet 178 oldala tényleg úgy repül el, hogy a végére már az sem biztos, amit eddig annak véltél. Annyira izgalmas, hogy folytatásért könyörög. Az első rész elolvasása után tényleg azonnal kell a második. Amikor kiraktam egy unboxing videót, hogy milyen könyveket rendeltem, többen is jeleztétek, hogy jó, ha már előre rendelem is a következő köteteket. Nos, igazatok volt, ehhez nem fér kétség. Én innen is mindenkinek azt tanácsolom, ha elakarjátok olvasni, egyszerre vegyétek meg a három részt, hogy ne járjatok úgy, mint én. Ugyanis ahogy elolvastam már mentem is a kedvenc könyves web áruházamba rendelni. Pechemre pont pénteket írtunk, így leghamarabb kedden mehettem értük. Mondjuk volt időm gondolkodni a sztorin, az biztos. Mi van? Mi is ez? Nem értem? De az a baj, hogy a szereplők sem. Amint magamhoz vehettem a folytatást, már el is kezdtem olvasni. Egyszerűen parádés, hogy csak olvasod-olvasod-olvasod és nem halad előre, csak lassan, aprólékosan.

De nem csalódtam. A második részt is legalább annyira élveztem, mint az elsőt, pedig a szálak csak még jobban összekuszálódtak. Több jutott az érzelmeknek, amit bevallom, nem bántam, ezáltal oldotta a meglévő feszültséget. Versenyfutás lett az idővel, bemutatja mennyire elegendő (vagy épp pont nem) 48 óra. Van sejtésed, de az csak a végére áll össze.
1 este alatt végeztem ezzel  illetve a befejező kötettel is. Eszméletlen, mennyire különleges és egyedi. Ilyet még tényleg nem olvastál azelőtt.


Le kell szögezzem, hogy nem tetszett a rövidsége. Hiába a fizikailag három kötet, szerintem simán lehetett volna egyben is. A végeredményről csak annyit, hogy totál másra számítottam, valami tragikusabbra. A döbbenet nem marad el, de teljesen más miatt érkezik, mint ami miatt én vártam volna. Minden arányában volt benne, ami a humort, a romantikát, a drámát és a titokzatosságot illeti. Tudom, hogy eléggé megosztó volt ez a kötet, valóban elfért volna egy icipicit nagyobb durranás, de egy olvasást mindenképpen megérdemel. Emiatt a hiányosság miatt azonban fél csillagot le kell majd vonnom tőle.

Egy biztos. Ilyen gyorsan még nem olvastam el három könyvet. Ez a közös munka a két írónő között nekem tetszett. Írtam már, hogy CoHo a kedvenc íróm. Tarryn-tól még nem olvastam, de biztosan fogok. Az alkotók világában ez egy boldog, tartalmas, aranyos trilógia volt.

Remélem át tudtam adni az érzéseimet a könyvvel kapcsolatban. Írjátok meg, hogy ti olvastátok, hogy tetszett e.

Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖               




Hamarosan jövök,