Nyaralás, beszámoló - Második rész

by - augusztus 23, 2017


Sziasztok!

Ma elhoztam nektek a nyaralási beszámolóm második és egyben utolsó részét. Aki nem olvasta az első részt az ide kattintva megteheti. Az előző bejegyzésben bemutattam Hévíz és környéke látnivalóit. Ebben a posztban pedig Balatonföldvárra majd később Harkányba látogathattok el velem együtt! Kezdjük hát!


Hatodik nap, Július 27

Elérkeztünk tehát Hévízi napjaink utolsójához. A reggelink után máris kocsiba ültünk majd elhagyva ezt a csodaszép várost, Balatonföldvár felé vettük az irányt. Útközben látogatást tettünk  Egerváron, a várkastélyt tekinthettük meg. Egy interaktív kiállításban lehetett részünk, ahol egy kis audiótelefon segítségével körbejártunk 21 kiállítótermet, végighallgatva az eszközből jövő bemutatót, történelmet, érdekességeket. A várkastély nagyon hangulatos, gyönyörűen felújított közegben várja a látogatóit. Érdemes megnézni! Majd egy körülbelül másfél órás út után meg is érkeztünk Földvárra. Már említettem, hogy az egyik kedvencem a nyaralás alatt a szállodák keresése. Földváron is hosszas keresés után találtuk meg szállodánkat ugyanis az azt jelző nyíl jobbra mutatta, GPS készülékünk pedig balra. Majd egy újabb táblán lelve egyenesen mutatta a hotelt. Végül elfoglaltuk a szobánkat. Feltérképeztük a terepet, végignéztük a szállodánk lehetőségeit, billiárdoztunk, pingpongoztuk. Ezután pedig mivel még mindig volt időnk a vacsoráig - tekintve hogy szállodánk pár lépésre volt a Balaton parttól- sétáltunk egyet. Imádom a Balatont, a magyar tengert. Sajnos az első napunkon nem volt olyan jó idő, mindössze 17-18 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Emiatt láthattok a képeken kardigánban , valamint a nagy hullámok a képeken is az időjárásnak köszönhető. Vacsora után felsétáltunk a főtérre, majd pedig vissza a parton a szállodáig. Közben pedig a lemenő nap volt előttünk, gyönyörű volt. Számomra a balatoni naplementék mind olyan különlegesek. Ez is egy tökéletes nap volt.
Maga a várkastély- Egervár

Meglepő tábla fogadott minket a bejáratnál


















Elengedhetetlen strandkellék




Az első kagylóm idén
















Hetedik nap, Július 28 - Kilencedik nap , Július 30

Az elkövetkezendő napokban az időnk gyönyörű lett, olykor már a kánikulát környékezte. 30-36fok közötti volt a hőmérséklet, zavartalan napsütéssel. Ez idő alatt a legjobbnak láttuk a strandolást, így ezekben a napokban leginkább a parton és vízben voltunk. A napozás közben elolvastam egy remek könyvet, melynek most a második részénél tartok. Ezt hamarosan egy könyvajánlóban is ismertetem. Itt tartózkodásunk alatt zajlott Földváron a Sörfesztivál, így minden este a  fellépő zenekarok jó koncertekkel szórakoztatták az egybegyűlteket. A Balatonon eltöltött idő alatt rohamosan megnőtt a kagylóállományom, ugyanis-ahogy tavaly is- elég sokat gyűjtöttünk és hoztunk haza, megcsappantva ezzel a vízben élő egyedek számát. De nem hiszem, hogy a Balcsinak hiányozni fog 1-2 na jó vagy 50db kisebb nagyobb kagyló. Remélem.
Az utolsó estén naplementés hajókázásra mentünk egy hatalmas hajóval 8-9ig. A kikötőből indult, majd a Balaton közepéig vitt bennünket. A legfelső szinten ültünk, fedetlen részen. Izgalommal telt az az egy óra ugyanis nem messze tőlünk hatalmas vihar volt, villámok cikáztak valamint fújt a szél. De szerencsére hozzánk nem ért el, még idejében visszaértünk, így zavartalan volt az utazás. A panoráma pedig meseszép. Végigkísértük a nap útját, az égbolt hihetetlen színekben pompázott. Nagyon nagy élmény volt. A kiindulási ponthoz való visszatérés után pedig visszasétáltunk a szállodába ugyanis az imént említett vihar elérte a térséget és esni kezdett az eső. Útközben villámok világították utunkat. A szállodában újra pakoltunk ugyanis másnap utunk folytatásaként, már várt minket Harkány.


Elhagytuk a kikötőt


Enyhe vihar közeleg a távolból





Tizedik nap, Július 31

Miután hamar megreggeliztünk, levittük a csomagjainkat a kocsiba, majd útitervet készítettünk Harkányig. Az út megint hosszú volt, majd 2 óra hossza lett volna megállás nélkül. De természetesen minden utunkba eső látnivalót megtekintettünk. Első állomásunk Siófokon volt, a fordított háznál. Instagramon több bloggernél is láttam ezt a turista attrakciót, így utánanéztem és úgy döntöttem ezt muszáj megnézni. Körül van kerítve , így messziről csak a ház "alja" látható.  A május 1. utca és a 7es főút kereszteződésében található. Kétszintes családi ház, teljesen megszokott berendezésekkel, csak éppen minden fordítva van. Nem hiába nem ajánlják egyensúly problémákkal küzdőknek. Bár az ajtón belépve minden a megszokott, de fejjel lefelé. A képek, a játékok, a bútorok, minden. A konyhában a sütő, a fürdőszobában a zuhanyzófülke, minden a legapróbb részletig a "plafonon". Én, akinek nincsen baja az egyensúlyával, nagyon nehezen mentem bent, szinte meg voltam zavarodva. Odabent állva nem érted mi olyan zavaró, de mégsem tudsz egyenes menni, a megállás nehézkes. Hihetetlen emlék. A kitalálóinak pedig remek marketing fogás.Még a fejjel-lefelé álló ház előtt álló kocsin is van egy ugyanolyan makettház. Nagyon egyedi. Ha tehetitek látogassatok el ide, képeken nem visszaadható amit a házban érzel. Úgy tudom augusztus 31-ig látogatható. A kocsiba visszaülve szokatlan volt, egy kicsit a fejem is fájt. De ennek ellenére, sokat nevettünk, megbabonáztak bennünket. A következő állomásunkig volt időnk szusszanni és túllépni ezen a nem hétköznapi látnivalón. Gyönyörű erdei utak után, Dombóvárra érkeztünk. Szoborparkot néztünk meg, valamint egy kisebb vár bástyát is láttunk. Szépen rendben van minden, gyönyörű virágos parkkal. Ezután Pécsen keresztülhaladva végül begördültünk Harkányba. Itt a Meridian Thermal Hotelben voltunk. A szállodába érkezve két oldalt végig rózsák vártak minket. Elfoglaltuk a szobánkat, majd felhordtuk a csomagjainkat. Nagyon nagy szobánk volt, remek, új berendezésekkel. Sokkal szebb, modernebb volt mint a honlapon megjelentetett képeken. Végül estig fürödtünk. Harkányban egyedülálló ez a hotel, ugyanis a sok száz közül csak ez rendelkezik saját gyógyvizes medencével, mely a nem messze lévő fürdőtől jön ide. Így helyben élvezhettük a Harkányi gyógyvíz jótékony hatásait. Ez egy hatalmas pozitívum ugyanis a 37-40fokos forróságban nem meglepő ha mindenki a strandon volt, mely teljesen dugig volt emberrel. Így ott a pancsolás már nem lett volna élvezhető. Ezért mi inkább a szálloda fedett gyógyvizét és jakuzziját vettük birtokba, valamint amikor már nem volt kint nagy UV sugárzás a kültéri nagy medencében voltunk. A hotel rendelkezi orvosi rendelőkkel, igénybe vehetőek különböző szolgáltatások. ( Masszázs, akupunktúra, homeopátiás kezelés stb...). Nyugodt környezetben várja a vendégeit, ha tehetitek, és Harkányban jártok, mindenképpen itt szálljatok meg!



Fhuha...





A makettház a kocsi tetején, állati jól néz ki!


Dombóvár

Meridian Thermal Hotel




Tizenegyedik nap, Augusztus 1



A reggelink után mi a nagy forróság ellenére is a napunk első részét kirándulással töltöttük. Harkány Pécshez nagyon közel van , ahol már tavaly egy gyönyörű hetet töltöttünk, így a programokat úgy alakítottuk, hogy újat láthassunk.  
Görcsöny volt az első állomásunk, ahol megkerestük a helyi kastélyt, mely idősek otthona. A gondnok nagyon kedves volt, beengedett minket a kapunk, még a parkolóba is megállhattunk, azt mondta maradjunk ameddig akarunk, fotózni lehet. És milyen jó, hogy lehetett ugyanis ez nem egy klasszikus U alakú kastély, vagy amilyet már megszokhattunk. Szinte nem is kastély, hanem vár jellege van. Nagy erődítmény szerű, bástyákkal és nem megszokott téglavörös színnel. Parkjában még kis tavacska is  van. Körbejártuk , fotóztuk majd a bácsinak ezt megköszönve továbbmentünk. Pellérden megállva nem kellett sokáig keresni a helyi látnivalót, ugyanis az általános iskolaként használt épület volt hajdan a grófok otthona. Bemenni, a nyár lévén nem tudtunk de kívülről is szép volt. Cserkúton folytattuk utunkat, ahol egy 13. század elején készült római katolikus templomot néztünk. Nem sorolnám a szépen felújított templomok közé, de ahhoz képest, hogy több mint 800 éves , jó állapotnak örvend. Utunk Hetvehelyre vitt, gyönyörű erdei utakon, ahol még szederrel is jól lakhattunk. Oda érve, rögtön a falu központjában egy tábla állt rajta "Műemlék templom". Már majdnem visszafordultunk, mondván ebben a faluban ez a templom biztos nem majdnem ezer éves, hiszen mai formája volt. Amikor is beljebb lépbe megláttunk egy kis dombon pár gerendát, nevezzük lépcsőnek őket. Megbújva az épület mögött pedig valóban ott volt a régi templom, szép állapotban, egyenes záródással,(nem volt tornya) barokk stílusban.  Végül tehát csak nem távoztunk látnivaló nélkül. Soha ne add fel! Bükkösdre mentünk ezután, ahol már tavaly jártunk. Már akkor is 2 kastélyt jelzett a térkép és az internet, de csak az egyiket találtuk meg amely önmagában is gyönyörű. Most viszont tovább kerestük a másodikat is. Tábla természetesen nincs, viszont amikor messziről megláttuk a tornyát, rögtön tudtuk az irányt. A megközelíthetősége elég parádésnak tűnt elsőre. Egy meredek dombon mentünk fel végig a 37fokban tűző napon, majd kiderült, onnan nincs bejárás. Visszamentünk és másik oldalról próbálkoztunk, ahol viszont simán egyszerűen besétáltunk a kastélyig. Gyönyörű épület, egyedi kialakításban, szép állapotban , de elhagyatottan várja a sorsát. Látszik, hogy valakié és hogy annak terve volt vele, ugyanis új tetőszerkezete van , ablakai is többnyire szépek. Le van festve, de sajnos az idő őt sem kíméli. Hatalmas gyom van előtte, helyenként már be is nőtte. Remélem jobb sorsa lesz, egyszer és nem magányosan fog összedőlni.
Nagy fenyőkkel nem mindennap találkozhat az ember. Szinte csak Amerikában vannak a Helesfán találhatóhoz hasonló fák. Az itt található kastély parkjában van. Az épület a falutól északra van , hosszú út vezet odáig. Boróka szoc otthonként működik jelenleg. Amikor a faluban nem találtuk, megkérdeztünk egy helyi lakost, merre van a kastély, aki nagy szemekkel nézett ránk, hogy milyen kastélyról beszélünk mi. Végül mikor mondtuk neki, hogy szociális otthon, akkor már rögtön tudta hogy a Borókát keressük. Útbaigazítást kaptunk, majd megkerestük. A kastély kapujához érve, senkit nem találtunk, portaszolgálat nem volt, tábla pedig csak a kocsival behajtást tiltotta. Így bementünk. Az épületnél lévő oroszlán szobor a Nádassyak emlékét őrzi. Vele szemben pedig áll a már említett cédrusfa. Itt található ugyanis hazánk legnagyobb gyantás cédrus fája. Magassága elképesztő, 21 méter, törzsét hárman nem értük körbe 286cm. A gyönyörű parkban kellemes sétát tettünk a gondozott arborétumban, majd visszatértünk a hatalmas cédrushoz, és még egyszer megcsodáltuk Ajánlom, hogy látogassatok el ide és tekintsétek meg a hatalmas fenyőt.
Ezután visszatértünk hotelünkbe, ahol a remek időt kihasználva estig medencéztünk. Nagyon kellemes volt, jól éreztük magunkat. Kipróbálhattam a víz alatti fotózást a telefonommal, amit nagyon élveztem, képeket Instagramra fogok feltölteni.
Görcsöny





Cserkút



Bükkösd




Helesfa


Szédítő magasság






Arborétum





És a híres fa...



Tizenkettedik nap, Augusztus 2

A bőséges reggelink elfogyasztása után aznapi kirándulásunk Szentegáton kezdődött. A községben található a hatalmas Biedermann Kastély, amely mára már magán kézben van , felújításra vár. Külön helyezkedik el, vele szemben, szintén a kastélyhoz tartozó gyönyörűen rekonstruált mauzóleum. A településre beérve először ezt az épületet pillantja meg az ember, majd csak ezután keresi meg a nagy parkkal körülvett egykori bárói rezidenciát. A mauzóleum jól körbejárható, nincsen elzárva a turisták elől. Utunk Szigetvárra vitt minket tovább. A város szélén található a török-magyar barátságpark, amelyet a tavalyi idelátogatásunkkor csak távolról szemlélhettük, ugyanis éppen renoválták azt. Most viszont szép, új állapotban sétálgathattunk a kijelölt úton , a csekély 41 fokban. De ezen túllépve igazán méltó emlékhely. Egy gyönyörű márvány ivókút áll elől. Hihetetlen kék színű csempével van díszítve, nagyon tetszett! Kikövezett úton lehet haladni, amelyek mellett táblák vannak elhelyezve, és egészen az 1500-as évektől mostanáig taglalják a magyar-török viszonyt. Az ösvény közepén található a márványból készített Türbé, mely I Nagy Szulejmánnak és II Selimnek állít emléket. A park közepén pedig Zrínyi Miklósnak, a nemes ellenfélnek és a szultánnak is szobrot állíttattak. Ezáltal a két kiváló hadvezér, 4 évszázad múltán közösen tekint a hősi csatájuk színhelyére, Sziget vára felé. Miután mindent megnéztünk, továbbhaladtunk. Nos, Csertő az a hely, ahol a turistát sajnos nem várt meglepetés éri. A faluban egy hatalmas Festetics kastély található, mely valamikor lovas panzióként is működött, de ma már minden irányból megkopott tiltótáblák várják az ide látogatót. Hatalmas telken fekszik, gyönyörű parkja volt valamikor, saját kápolnával és tóval rendelkezik. Mivel a kapu (vagyis inkább a helye) nyitva volt így egy pár lépésre besétáltunk. A régi épületből ma már nem sok minden maradt, ami van is, benőtte a gaz, ablakai kitörtek. Így hát bezárva várja a sorsát. Rossz így látni egy amúgy nagyon szép épületet.
Utunk Mozsgóra vezetett tovább. Az igazán különleges kinézetet kapott Biedermann kastély található itt. Gyönyörű parkkal, saját kis tóval rendelkezik, szép állapotban van, jelenleg szociális otthonként üzemel, de legalább folyamatosan újítják.
Visszafelé menet erdei utakon haladtunk, majd egyszer csak megpillantottunk egy vasúti kocsit. Megálltunk, majd betekintést nyerhettünk az Almamelléki kisvasút történetében. Odabent kiállítás található, ajándékok vásárolhatóak. Igazán szép. Valamint utazni is lehet a kisvasúttal a Mecsek erdőben.  Harkányba visszaérve szétnéztünk a városban, majd pedig estig fürödtünk.
Szentegát



Szigetvár


Ez a csempe....azta!





Csertő

Mozsgó


Almamellék


Bemutatóteremben




Tizenharmadik nap, Augusztus 3

A felkelést és a reggelit követően újból útra keltünk.Villánykövesden haladtunk keresztül, ahol a gyönyörű táj mellett, az út mentén sorakozó boros pincék adtak remek látványt. Majd megérkeztünk Bólyra, ami gyönyörű kisváros. Fagyiztunk, hihetetlen adagot adtak. Körülnéztünk a városban, bementünk a kastélyparkba, ami most kórház, így sokáig nem maradhattunk. Majd a nagy körünk végén a kocsihoz visszatérve, továbbálltunk. Egészen Sátorhelyig mentünk, ahol a Nemzeti Emlékhely van , a Mohácsi csata emlékére. Egy színvonalas kiállítást tekinthettünk meg, mely két kisfilm levetítésével kezdődött. Ezután pedig az idegenvezető fantasztikus előadásában mentünk végig a tárlaton. Érdemes ellátogatni ide (is) , legalább egyszer , mert garantáltan mindenki megtanulja mit jelentett nekünk, magyaroknak a mohácsi vész. Köszönjük innen is a bemutatást a vezetőnek. Természetesen Mohács volt a következő állomás. A téren álló templomba mentünk először, mely egy kicsit hasonlított a Pécsi dzsámira. Kívülről és belülről is egyaránt gyönyörű. A templom után a bementünk a városházába, ahol a Tourinform iroda található. A bent levő hölgy, nagyon kedves volt, be vitt minket a díszterembe, ahol a mai napig tartanak üléseket. Fotózni sajnos nem engedtek, de ezért is menjetek el és nézzétek meg, milyen gyönyörű. Végül Mohács főutcáján sétálgattunk, majd a nagy meleget megelégelve (csekély 43fokban mászkáltunk), lementünk a Duna partra. Hatalmas hajókat szemlélhettünk, egy svájci turistahajót is láttunk, különleges volt. Végül visszatértünk Harkányba, a szállodánkba, pihentünk, és élveztük, hogy víz közelbe lehetünk.
Villány



Bóly

A kastély messziről



Sátorhely- Nemzeti emlékhely



Mohács



Városháza


Duna-part













Tizennegyedik nap, Augusztus 4

Még mindig Harkányban vagyunk. Ez az utolsó teljes napunk itt. Így nem csoda, hogy Pécs volt az úticél. Nem túlzás ha azt mondom, Pécs az egyik kedvenc városom, annyira gyönyörű. Imádom! Tavaly kihagytuk a Zsolnay negyedet, így idén ide látogattunk el. Egyszerűen pazar az a hely! Aki még nem volt ott, az menjen el mindenképpen! A gyárépület területén van kialakítva. A parkolót táblák jelzik, onnan pedig szintén útjelzők mutatják merre van az információs pult. Mi a Zsolnay jegyet megvásárolva barangoltunk odabent. Kicsit olyan volt, mint egy kincskeresős játék. Ugyanis minden kiállító térben az ott lévő őr, lepecsételi a jegyet. Így olyan, mintha gyűjtögetnéd a pecséteket, nagyon izgalmas volt számomra és tökéletesen van megcsinálva! Na így kell ezt! Elsőnek a Labort és Interaktív varázsteret néztük meg, ahol különleges és érdekes dolgokat próbálhattunk ki. Majd Pécsi galériába sétáltunk, kortárs művészek kiállított darabjai között. Ezután elhagyva ezt az épületet, a Zsolnay család és gyártörténeti kiállítás felé vettük az irányt. Mesés épületben található, nagyon érdekes. A termek végén található emlékkönyvben pedig megtalálhatjátok a nevem! Keressétek meg, írjátok köré, ha ti is arra jártok és küldjétek el nekem, a lefotózott könyv lapját! A negyedben tett körutunk a Pécsi kesztyűmanufaktúrában folytatódott. Szebbnél szebb kesztyűket mutattak, már rögtön az elején. Majd pedig játékra invitáltak bennünket. Egy keresztrejtvényt kellett kitöltenünk a kiállításon megszerzett ismereteinket használva, majd pedig ha helyesen töltöttük ki, kedvezmény kaptunk az ajándékboltban. Sikerült a jó megoldást megtalálni, így vásárolhattam egy hűtőmágnest és post-itet kis kedvezménnyel. A kiállítás során sok mindent megtudtunk a kesztyűkészítésről, sőt még láthattuk is, hogyan gyártják a messzi földön híres, Pécsi kesztyűt. Ezt követte a Rózsaszín Zsolnay kiállítás. Ez tényleg egyszerűen fantasztikus. A rózsaszín összes árnyalatából találhatóak itt porcelánok, üvegek, étkészletek, minden. Mesébe illő! A tőle nem messze lévő épületben folytatódott a csoda. A Gyugyi gyűjteményt bemutató kiállításon. Hihetetlen mennyi féle, fajta Zsolnay gyűjteménye volt Gyugyinak. Mind kifogástalan állapotban, a régi időkből. Miután otthagytuk a Zsolnay negyedet, elmentünk a Zsolnay mauzóleumhoz, ahol Zs. Vilmos nyugszik, gyönyörű kriptában. Az épület tetejét is Zsolnay zöld mázas cserép borítja. A hozzá felfelé vezető út két oldalán, összesen 42 oroszlán őrzi az eoizin technika titkát.
Ezzel véget is ért a negyedben tett látogatásunk, visszatértünk Harkányba!
Út a Zsolnay-negyedbe

A gyár

Kortárs művészek kiállítása


Család és gyártörténet





Várom a képeket, ha ti is jártok arra!

Pécsi kesztyűmanufaktúra




Rózsaszín-kiállítás





Gyugyi kiállítás







Személyes kedvencem

Mauzóleum












Tizenötödik nap, Augusztus 5

Nemsokkal 11óra után indultunk haza, közbeni fontos állomás már nem volt, mivel várt minket Berekfürdő, ahol egy fergeteges Omega koncerttel zártuk idei nyaralásunkat. Feledhetetlen 15 napot tudhatunk maguk mögött, remek kirándulás volt.


Ui: Köszönöm neked, kedves olvasó, hogy idáig elolvastad. Remélem tudtam Neked ötleteket adni, hazánk melyik településére, vidékére látogass el! Találkozunk a következő bejegyzésben!

Edina

You May Also Like

0 megjegyzés