Sziasztok!
Kicsit megkésve, de annál nagyobb lelkesedéssel hozom most ezt a bejegyzést. A kialakult helyzet miatt Nekem is jelentősen megnőtt az itthon töltött időm, sőt, ami azt illeti a nap huszonnégy órájából bizony huszonnégyet az otthonom falain belül töltök. Az időm nagy részét olvasásra fordítom, amikor is eszembe jutott, hogy van egy jó pár kötet, aminek a beszámolójával jócskán el vagyok maradva. Ahhoz képest, hogy már márciust írunk, csak most van időm picit mesélni azokról a könyvekről, amiket az elmúlt hónapokban olvastam. Azt javaslom , zárjuk le a januárt a könyvek tekintetében is.😉
Ezzel a rövidke , de annál értékesebb könyvvel a könyvtárban, váratlanul találkoztam. Bár a híre már megelőzte és régóta kívánságlistás volt, még nem volt hozzá szerencsém. Ámde amikor két másik könyv kíséretében leültem a könyvtárban a fotelre és jobbra néztem, ez a könyv mosolygott vissza rám a mellettem levő polcról. Mi ez, ha nem jel? Így hát nem kérdés, hogy jött velem haza.
Kortárs regény egy magyar irónő tollából , ez még inkább kíváncsivá tett. És nem csalódtam.
Könnyen és gyorsan elolvasható. Az elbeszélési stílus nagyon meghatározó és felettébb egyedi. Kicsit úgy éreztem magam, mintha egy bárban ülnék a főszereplő lánnyal, aki csak mondja mondja és nem hagy szóhoz jutni, csupán mesél. De érdekelt amit és ahogyan mesél. Olyan könnyedén mesélt kiváltképp súlyos és komoly témákról , ami lebilincselő. A csapongások sokkal inkább lendületet adtak a történetnek, mintsem hátráltatták volna. Az egyetemista főhős bármelyik felnőttkor küszöbén álló mai tini lehetne. Önpróbálgatás, az "élet nagy problémái", kilátástalanság, megoldás. Olyan kisregény, ami hozzád tesz, útravalót ad. Ígéretes kezdés.
" Az van, hogy vagy tetszik neked, vagy nem. Ha igen, hát akkor te beszélsz egész idő alatt, és még csak szóhoz se hagyod jutni a másikat. "
" Tudjuk, hogy tilos lenne, mégsem lépünk a fékre, inkább továbbhajtunk. Túl korán van, és senki nem figyel."
A könyv már első ránézésre is sokatmondó, nagyon hangulatos borítójával és sokatmondó címével. Melyik könyvmoly ne figyelne fel rá? Az biztos, hogy merőben más, mint amire számítottam, de tetszett. Diane , a főhősnő elveszíti a két legfontosabb embert az életében: a lányát és a férjét. A mély gyász csaknem felemészti, de legjobb barátja unszolására elmegy egy Ír kisvárosba, hogy kikapcsoljon , hiszen otthon minden a szeretteire emlékezteti. Bár kiszámíthatóan hangozhat, hogy itt újra megtalálja a szerelmet, teljesen új életet kezd blablabla... nem pont így történik. Azt gondolhatnánk, hogy ha kisváros, akkor a csend és nyugalom veszi majd körbe Diane-t , de nem így lesz. A nagy nyüzsgés és pezsgés közepette elkezdi jól érezni magát és ráébred érdemes tovább küzdeni és van még folytatás.. Az életébe ugyan belép egy titokzatos férfi, de vajon tényleg az , akinek mondja magát?
Diane szomorú hangvétele csaknem végigkíséri a regényt, ez mégsem válik nyomasztóvá.
A címmel kapcsolatos fordulat nagyon tetszett és egyáltalán nem kiszámítható. A karakterek szerethetőek, a történet izgalmas és fordulatos. Ennél több nem is kell, várom a folytatást.
Ez a könyv írói megkereséssel jutott el hozzám, aminek nagyon örültem és amit ezúton is köszönök!
Már a fülszövege alapján ígéretes könyvnek gondoltam, amit be is bizonyított. Akit egy kicsit is érdekel az emberi elme és az ezzel járó gondok, felfedezések és miegymás, annak ez a könyv a legjobb választás lesz. Egy kiváló könyv az emberi elme útvesztőiről, problémáiról és a titkokról. Arról, hogy lehet okkal nem tudni valamiről, amit jobb , ha tényleg elkerülünk.
A főszereplőnk Ava, aki hosszú idő után úgy dönt el szeretné hallgattatni azt a nyomasztó hangot a fejében, ami immáron 10 éve próbálja őt irányítani. Ő egy nagyon labilis személyiség, akinek a múltja cseppet sem boldog , anyja elutasította, magányosan él a gondolataival összezárva. Többszöri öngyilkossági kísérlete után mégis úgy dönt, felkeres egy pszichológust, hogy tisztázza és lezárja magában a régóta kísértő múltat és nyitott legyen az újra.
A kérdés már csak az, ez sikerülhet e. Vajon ugyanaz az ember fog majd felállni a székről, aki leült oda? Bizton állíthatom, nem!
A könyv magával ragad, teljesen beszippant a maga nyerseségével , teli életigazságokkal. Meghatározó olvasmányaim közé már egyértelműen felírta magát.
Tényleg nem egy könnyű olvasmány, de edzi a lelket, amire úgy gondolom minden embernek szüksége van.
Ez a könyv egy együttműködés keretein belül jutott el hozzám. A BooksyBox (link) csapatától kaptam a januári romantikus box-al együtt. A havi rendszerességgel megjelenő dobozokba szabadon választható frissen megjelent könyvek közül lehet válogatni. (5 műfaj közül.) Mindemellett édességeket vagy egészséges snackeket is kapunk a dobozba, hogy teljes legyen az olvasás élménye. Mindez egy szuper olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amit szívből ajánlok Nektek! Nézzetek szét nyugodtan az oldalon.
Elsőre nem is sejtettem volna, hogy egy ilyen lebilincselő, izgalmas kötetet sikerült választanom a dobozba. Egy titokzatos családi rejtély köré épített, múltat feltáró kötet. Regény az útkeresésről, önfelfedezésről és újrakezdésről . Rendkívüli módon szeretem a nyomozós történeteket , ez pedig egy igazi találós kérdés megfejtésén vezet végig apró nyomok segítségével. Bár a nagy titokra (hála a sok bűnügyi sorozat rajongásomnak- köszi, Castle!) elég hamar rájöttem, de ettől elvonatkoztatva is nagyon élveztem a könyvet.
A főszereplő, Miranda Brooks, aki élete megváltozott, mikor 12 éves volt. Ekkor látta ugyanis utoljára a nagybátyját, Billy-t , aki rejtélyes módon soha nem kereste őket többé. A lány szülei soha nem avatták be őt abba, hogy miért ment el a bácsikája se szó se beszéd, mindenestre ezután még a neve említése is tilos volt, mintha örökre kiradírozták volna őt életük könyvéből.
Sok- sok év elteltével azonban Billy halálhírével újra előkerül az elvarratlan szál, még több bonyodalommal , ugyanis a nagybácsi Mirandára hagyta a hőn imádott Los Angeles-i könyvesboltját. A lánynak kezdenie kell valamit a csőd szélén álló könyvesbolttal, és ha ez még nem lenne elég, meg kell oldani a nagybátyja utolsó kincsvadászatát is. A férfi nyomokat rejtett el neki könyvekben, amelyek segítségével olyan személyekhez juthat el , akik további nyomok és történetek átadásával hozzájárulnak , hogy semmilyen titok ne maradjon leplezetlenül. Vajon a lány felkészült arra, hogy bácsikája élettörténetén keresztül, új értelmet nyerjen saját és családja élete? Összeáll a kirakós és meglesz a hiányzó darab?
Szeretet, a közösség gyógyító ereje, személyes történetünk formálása csak egy-egy apróság, amit ez a könyv ad.
Nagyon jó könyv, örülök , hogy olvashattam és bővült a kedvencem listám is!
Végezetül a hónapot egy verseskötettel zártam. Bevallom sokáig nem voltam nagy verses, de a szerzőről annyi jót hallottam már, és megannyi idézetet olvastam tőle , hogy kíváncsivá tett. Így, amikor egy akció keretein belül megtaláltam , meg is rendeltem. Igazán remek kortárs, nagyon mai, nagyon nekünk szól. Egyenesen zseniális, legszívesebben minden sorát post-it-elném. Olvassatok SimonMarcit, mert az ő verseiről nem elég csak olvasni, azokat át kell élni, azokat kell olvasni!
" A minden az kevés."
" A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy."
" Látod, ez lett belőled is,
szavak,
pedig tényleg hiányzol."
" Nem ír.
Nem írok.
Mintha egy kihalóban lévő nyelven beszélnénk, egyre kevesebb a szó."
Köszönöm , hogy velem tartottatok, remélem hasznos volt számotokra ez a bejegyzés, olvassatok sokat! Remélem az olvasmányaitok között ezek a kötetek is megfordulnak majd!
Vigyázzatok magatokra és ne feledjétek: #maradjotthon #otthonolvasok !
Kicsit megkésve, de annál nagyobb lelkesedéssel hozom most ezt a bejegyzést. A kialakult helyzet miatt Nekem is jelentősen megnőtt az itthon töltött időm, sőt, ami azt illeti a nap huszonnégy órájából bizony huszonnégyet az otthonom falain belül töltök. Az időm nagy részét olvasásra fordítom, amikor is eszembe jutott, hogy van egy jó pár kötet, aminek a beszámolójával jócskán el vagyok maradva. Ahhoz képest, hogy már márciust írunk, csak most van időm picit mesélni azokról a könyvekről, amiket az elmúlt hónapokban olvastam. Azt javaslom , zárjuk le a januárt a könyvek tekintetében is.😉
Mucha Dorka : Puncs
Ezzel a rövidke , de annál értékesebb könyvvel a könyvtárban, váratlanul találkoztam. Bár a híre már megelőzte és régóta kívánságlistás volt, még nem volt hozzá szerencsém. Ámde amikor két másik könyv kíséretében leültem a könyvtárban a fotelre és jobbra néztem, ez a könyv mosolygott vissza rám a mellettem levő polcról. Mi ez, ha nem jel? Így hát nem kérdés, hogy jött velem haza.
Kortárs regény egy magyar irónő tollából , ez még inkább kíváncsivá tett. És nem csalódtam.
Könnyen és gyorsan elolvasható. Az elbeszélési stílus nagyon meghatározó és felettébb egyedi. Kicsit úgy éreztem magam, mintha egy bárban ülnék a főszereplő lánnyal, aki csak mondja mondja és nem hagy szóhoz jutni, csupán mesél. De érdekelt amit és ahogyan mesél. Olyan könnyedén mesélt kiváltképp súlyos és komoly témákról , ami lebilincselő. A csapongások sokkal inkább lendületet adtak a történetnek, mintsem hátráltatták volna. Az egyetemista főhős bármelyik felnőttkor küszöbén álló mai tini lehetne. Önpróbálgatás, az "élet nagy problémái", kilátástalanság, megoldás. Olyan kisregény, ami hozzád tesz, útravalót ad. Ígéretes kezdés.
Csillagozás és tudnivalók:📚📚
Történet:
5/4
Oldalszám: 160
Oldalszám: 160
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
" Ő újrasminkelt. Ha valaki a nap közepén képes erre, akkor vagy pasi van a dologban, vagy bőgött. A kettő nem zárja ki egymást."" Az van, hogy vagy tetszik neked, vagy nem. Ha igen, hát akkor te beszélsz egész idő alatt, és még csak szóhoz se hagyod jutni a másikat. "
" Tudjuk, hogy tilos lenne, mégsem lépünk a fékre, inkább továbbhajtunk. Túl korán van, és senki nem figyel."
Agnés Martin- Lugand - A boldog emberek olvasnak és kávéznak
A könyv már első ránézésre is sokatmondó, nagyon hangulatos borítójával és sokatmondó címével. Melyik könyvmoly ne figyelne fel rá? Az biztos, hogy merőben más, mint amire számítottam, de tetszett. Diane , a főhősnő elveszíti a két legfontosabb embert az életében: a lányát és a férjét. A mély gyász csaknem felemészti, de legjobb barátja unszolására elmegy egy Ír kisvárosba, hogy kikapcsoljon , hiszen otthon minden a szeretteire emlékezteti. Bár kiszámíthatóan hangozhat, hogy itt újra megtalálja a szerelmet, teljesen új életet kezd blablabla... nem pont így történik. Azt gondolhatnánk, hogy ha kisváros, akkor a csend és nyugalom veszi majd körbe Diane-t , de nem így lesz. A nagy nyüzsgés és pezsgés közepette elkezdi jól érezni magát és ráébred érdemes tovább küzdeni és van még folytatás.. Az életébe ugyan belép egy titokzatos férfi, de vajon tényleg az , akinek mondja magát?
Diane szomorú hangvétele csaknem végigkíséri a regényt, ez mégsem válik nyomasztóvá.
A címmel kapcsolatos fordulat nagyon tetszett és egyáltalán nem kiszámítható. A karakterek szerethetőek, a történet izgalmas és fordulatos. Ennél több nem is kell, várom a folytatást.
Csillagozás és tudnivalók:📚📚
Történet:
5/4,5
Oldalszám: 274
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
"– Mitől félsz?
– Mindentől.
– Velem nem kell félned semmitől."
"– Mitől félsz?
– Mindentől.
– Velem nem kell félned semmitől."
Zsingor Tünde - Ne tudd meg
Ez a könyv írói megkereséssel jutott el hozzám, aminek nagyon örültem és amit ezúton is köszönök!
Már a fülszövege alapján ígéretes könyvnek gondoltam, amit be is bizonyított. Akit egy kicsit is érdekel az emberi elme és az ezzel járó gondok, felfedezések és miegymás, annak ez a könyv a legjobb választás lesz. Egy kiváló könyv az emberi elme útvesztőiről, problémáiról és a titkokról. Arról, hogy lehet okkal nem tudni valamiről, amit jobb , ha tényleg elkerülünk.
A főszereplőnk Ava, aki hosszú idő után úgy dönt el szeretné hallgattatni azt a nyomasztó hangot a fejében, ami immáron 10 éve próbálja őt irányítani. Ő egy nagyon labilis személyiség, akinek a múltja cseppet sem boldog , anyja elutasította, magányosan él a gondolataival összezárva. Többszöri öngyilkossági kísérlete után mégis úgy dönt, felkeres egy pszichológust, hogy tisztázza és lezárja magában a régóta kísértő múltat és nyitott legyen az újra.
A kérdés már csak az, ez sikerülhet e. Vajon ugyanaz az ember fog majd felállni a székről, aki leült oda? Bizton állíthatom, nem!
A könyv magával ragad, teljesen beszippant a maga nyerseségével , teli életigazságokkal. Meghatározó olvasmányaim közé már egyértelműen felírta magát.
Tényleg nem egy könnyű olvasmány, de edzi a lelket, amire úgy gondolom minden embernek szüksége van.
Csillagozás és tudnivalók:📚📚
Történet:
5/4,5
Oldalszám: 172
Oldalszám: 172
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
"Amikor fiatalon az életünket tervezzük, egy dolgot felejtünk el mindig: belekalkulálni az életet."
"Amikor fiatalon az életünket tervezzük, egy dolgot felejtünk el mindig: belekalkulálni az életet."
" Hihetetlen, hogy egyes dolgok mennyire felülírják, mi számít igazán. Talán zavar az a kátyú az úton épp a házad előtt. Aztán egy nap őrjítően idegesítő szomszédok költöznek melléd. Onnantól már észre sem veszed az úton a kátyút..."
Amy Meyerson - Az elmúlt napok könyvesboltja
Ez a könyv egy együttműködés keretein belül jutott el hozzám. A BooksyBox (link) csapatától kaptam a januári romantikus box-al együtt. A havi rendszerességgel megjelenő dobozokba szabadon választható frissen megjelent könyvek közül lehet válogatni. (5 műfaj közül.) Mindemellett édességeket vagy egészséges snackeket is kapunk a dobozba, hogy teljes legyen az olvasás élménye. Mindez egy szuper olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amit szívből ajánlok Nektek! Nézzetek szét nyugodtan az oldalon.
Elsőre nem is sejtettem volna, hogy egy ilyen lebilincselő, izgalmas kötetet sikerült választanom a dobozba. Egy titokzatos családi rejtély köré épített, múltat feltáró kötet. Regény az útkeresésről, önfelfedezésről és újrakezdésről . Rendkívüli módon szeretem a nyomozós történeteket , ez pedig egy igazi találós kérdés megfejtésén vezet végig apró nyomok segítségével. Bár a nagy titokra (hála a sok bűnügyi sorozat rajongásomnak- köszi, Castle!) elég hamar rájöttem, de ettől elvonatkoztatva is nagyon élveztem a könyvet.
A főszereplő, Miranda Brooks, aki élete megváltozott, mikor 12 éves volt. Ekkor látta ugyanis utoljára a nagybátyját, Billy-t , aki rejtélyes módon soha nem kereste őket többé. A lány szülei soha nem avatták be őt abba, hogy miért ment el a bácsikája se szó se beszéd, mindenestre ezután még a neve említése is tilos volt, mintha örökre kiradírozták volna őt életük könyvéből.
Sok- sok év elteltével azonban Billy halálhírével újra előkerül az elvarratlan szál, még több bonyodalommal , ugyanis a nagybácsi Mirandára hagyta a hőn imádott Los Angeles-i könyvesboltját. A lánynak kezdenie kell valamit a csőd szélén álló könyvesbolttal, és ha ez még nem lenne elég, meg kell oldani a nagybátyja utolsó kincsvadászatát is. A férfi nyomokat rejtett el neki könyvekben, amelyek segítségével olyan személyekhez juthat el , akik további nyomok és történetek átadásával hozzájárulnak , hogy semmilyen titok ne maradjon leplezetlenül. Vajon a lány felkészült arra, hogy bácsikája élettörténetén keresztül, új értelmet nyerjen saját és családja élete? Összeáll a kirakós és meglesz a hiányzó darab?
Szeretet, a közösség gyógyító ereje, személyes történetünk formálása csak egy-egy apróság, amit ez a könyv ad.
Nagyon jó könyv, örülök , hogy olvashattam és bővült a kedvencem listám is!
Csillagozás és tudnivalók:📚📚
Történet:
5/5
Oldalszám: 440
Oldalszám: 440
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
"Ez volt Billy kedvence. Csak két dologra van szükségem az életben - mondogatta mindig. - Egy jó könyvre és Tiffany fügés muffinjára. "
"Ha minden áldott napot együtt töltesz valakivel, tudod, hogy cipeli magával a múltat."
" Az utókor számára éppen a látszólag lényegtelen dokumentumok árulnak el a legtöbbet a hétköznapi életről, az idők sava-borsáról, olyan részletekről, amelyek a hivatalos iratoknak elkerülik a figyelmét. Az ilyen semmiség- mutattam az összegyűrt papírra, amit a kezemben szorongattam- mondják el a legtöbbet a múltunkról."
" De éppen ez a baj a statisztikákkal. Bármilyen kevéssé valószínű , hogy valami rossz történik, mindig meg van rá az esély."
"Ez volt Billy kedvence. Csak két dologra van szükségem az életben - mondogatta mindig. - Egy jó könyvre és Tiffany fügés muffinjára. "
"Ha minden áldott napot együtt töltesz valakivel, tudod, hogy cipeli magával a múltat."
" Az utókor számára éppen a látszólag lényegtelen dokumentumok árulnak el a legtöbbet a hétköznapi életről, az idők sava-borsáról, olyan részletekről, amelyek a hivatalos iratoknak elkerülik a figyelmét. Az ilyen semmiség- mutattam az összegyűrt papírra, amit a kezemben szorongattam- mondják el a legtöbbet a múltunkról."
" De éppen ez a baj a statisztikákkal. Bármilyen kevéssé valószínű , hogy valami rossz történik, mindig meg van rá az esély."
Simon Márton - Polaroidok
Végezetül a hónapot egy verseskötettel zártam. Bevallom sokáig nem voltam nagy verses, de a szerzőről annyi jót hallottam már, és megannyi idézetet olvastam tőle , hogy kíváncsivá tett. Így, amikor egy akció keretein belül megtaláltam , meg is rendeltem. Igazán remek kortárs, nagyon mai, nagyon nekünk szól. Egyenesen zseniális, legszívesebben minden sorát post-it-elném. Olvassatok SimonMarcit, mert az ő verseiről nem elég csak olvasni, azokat át kell élni, azokat kell olvasni!
Csillagozás és tudnivalók:📚📚
Történet:
5/5
Oldalszám: 88
Oldalszám: 88
Idézetek / kedvenc részek 🕮🔖
" A minden az kevés."
" A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy."
" Látod, ez lett belőled is,
szavak,
pedig tényleg hiányzol."
" Nem ír.
Nem írok.
Mintha egy kihalóban lévő nyelven beszélnénk, egyre kevesebb a szó."
Köszönöm , hogy velem tartottatok, remélem hasznos volt számotokra ez a bejegyzés, olvassatok sokat! Remélem az olvasmányaitok között ezek a kötetek is megfordulnak majd!
Vigyázzatok magatokra és ne feledjétek: #maradjotthon #otthonolvasok !
Hamarosan jövök,
Edina.
